Hétfőn tragikus esemény történt Odesszában, ahol egy levegőben megsemmisített orosz rakéta darabjai csapódtak egy lakóházba, tíz ember életét vették el, és 43-an megsebesültek. Az ukrán légvédelem által megsemmisített rakéta esete újabb érvet szolgáltat a kijevi vezetés számára, hogy nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen is bevethetne, mélyebb ukrán támadásokat indítva. Korábban már volt példa hasonló ukrán támadásra: a legtöbb figyelmet keltő eset a Tver megyei Toropec lőszerraktár ellen irányult, amely 470 kilométerre található az orosz határtól, és ukrán eszközökkel hajtották végre. A nyugati fegyverek bevetésének lehetősége új szintet jelenthet Ukrajna védelmében, bár a jelenlegi engedélyek körülbelül annyira szűkebbek, mint amit Kijev szeretne.

Kijev mozgásterének fokozatos növekedése

Ukrajna egy ideje már bizonyos amerikai fegyvereket bevethet oroszországi célpontok ellen. Ezeket a fegyvereket fokozatosan kapták meg óvatosan, hogy a háború eszkalációjával vádolt nyugati országokat ne érje túl nagy kritika. Először a HIMARS rakétarendszereket használhatták, amelyekkel az ukrán erők 77 kilométeres távolságra tudtak célozni, így keleten csupán az orosz által megszállt területeket érték el. Most viszont lehetőség nyílik akár 300 kilométerre lévő célpontok ellen is bevetni az ATACMS rakétákat.

A célpontokat azonban gondosan kell kiválasztani, hiszen egyetlen rakéta költsége másfél millió dollár. Az amerikai jóváhagyás nem vonatkozik minden orosz területre, amelyet az ATACMS elér. Az aktuális jóváhagyás, bár Biden hivatalosan nem jelentette be, a Kurszk megyére vonatkozik, ami új nyomás alá helyezi Moszkvát.

Európai jóváhagyások is várhatóak

„Régóta mondom, lehetővé kell tenni, hogy Ukrajnának kifejlesztett fegyverekkel ne csak a nyilat találhassák el, hanem az íjászt is” – nyilatkozta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főbiztosa. Reméli, hogy az amerikai példát más országok is követni fogják. Franciaország és az Egyesült Királyság is jelezte, hogy fontolóra vehetik a Storm Shadow rakéták használati korlátozásának feloldását, így ezek is bevethetők lesznek orosz területek ellen.

Oroszország már elutasította az amerikai döntést

Oroszország már elutasította az amerikai döntést, mondván, hogy „olaj a tűzre”, mivel a háborús eszkalációt fokozza. Az orosz elnöki szóvivő arról beszélt, hogy az ilyen fegyverek alkalmazása új feszültségeket szül, és rámutat Washington részvételére az ukrajnai konfliktusban. Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy a rakétarendszerekkel csak a NATO-országok katonái hajthatnak végre műveleteket.

A helyzet bonyolult

A helyzetet bonyolítja, hogy az amerikai és az európai döntések valójában válaszul érkeztek az orosz provokációkra, különösen az észak-koreai katonák orosz területen való megjelenésére. Volodimir Zelenszkij már több alkalommal kritizálta a nyugati országokat, amiért nem reagáltak megfelelően az észak-koreai katonák oroszországi jelenlétére.

A magyar kormány is ellenzi a Fehér Ház döntését

A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter, a döntést elutasítónak nevezte az EU-s külügyminiszterek találkozóján. Szerinte a döntés „utolsó, elkeseredett, kapálózó” támadás a Trump győzelmét elfogadó új valóság ellen. Megjegyezte, hogy Oroszország támadásai egyre sikeresebbek, ezért nem helyénvaló, hogy Ukrajna Oroszország belső területei ellen is bevetheti a nyugati fegyvereket.

Szijjártó figyelmeztetett arra is, hogy ha Ukrajna orosz területek ellen vetheti be a fegyvereket, az rendkívül veszélyes helyzetet teremthet. Továbbá nem támogatna olyan uniós intézkedéseket, amelyek a magyar energia- vagy nemzetbiztonságot veszélyeztetnék.

Mi várható a jövőben?

Kijev folyamatosan kérte az amerikai segítséget, hogy orosz katonai repülőtereket és parancsnoki állásokat támadhassanak meg. Oroszország válaszul a légierő visszavonásával reagált a támadásokra. Az ATACMS rakéták hatékonyságát fokozza, hogy közel merőlegesen csapódnak be a célokba, így nehezebb elkerülni a becsapódást.

Elemzések szerint az ATACMS rakéták használatára először a Kurszk megyében kerülhet sor, ám a célpontok között sok eddig védett orosz katonai objektum is szerepelhet. Az amerikai döntés, mely mértékben emeli az ukrán háború tétjét, a várható orosz reakcióktól is függ. A helyzet bonyolult, hiszen Ukrajna sem kívánja azonnal a békét, ha nem kapnak érdemi biztonsági garanciákat.