A Princeton Egyetem kutatója, John Hopfield és a Torontói Egyetem kutatója, Geoffrey Hinton nyerte a 2024-es Fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia területén végzett áttörő munkájukért – jelentette be kedden a Svéd Királyi Akadémia Nobel-bizottsága.

A bizottság indoklása szerint Hopfield és Hinton „a mesterséges neurális hálózatokkal végzett gépi tanulás alapvető felfedezései és invenciói miatt érdemelték ki a díjat”. Ez a munkásság hozzájárult ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia a mindennapjaink részévé váljon, és számos iparágban, például az egészségügyben, a közlekedésben és a pénzügyekben is alkalmazzák.

John Hopfield kifejlesztett egy olyan neurális hálót, amely képes mintázatok tárolására és rekonstruálására. Ezt a rendszert a részecskefizikai elvek alapján alkotta meg, amelyek a spin elven alapulnak. Hopfield hálója a memóriához hasonlóan működik, ahol a tárolt mintázatok alacsony energiaállapotának fenntartására törekszik.

Ezzel párhuzamosan Geoffrey Hinton az újabb generációs neurális hálózatok kifejlesztése terén dolgozott. Az általa kifejlesztett Boltzmann-gép képes a jellemző elemek azonosítására, és példaértékű az adatokra épülő tanulás során. Hinton munkája évtizedek óta alapvetőnek számít a gépi tanulás fejlődésében, és segítette az AI fejlesztésének sikeres irányvonalait.

A mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazásának köszönhetően számos területen, például az orvosi diagnosztikában, az autók önvezetésre való fejlesztésében és a pénzügyi előrejelzések készítésében is forradalmi fejlődéseket tapasztalhatunk. Ma már nehezen találunk olyan terméket vagy szolgáltatást, amely ne integrálná a mesterséges intelligenciát.

A fizikai Nobel-díjat az emberek tudományos és technológiai fejlődésének érdekében végzett kiemelkedő kutatások elismerésére adják. A díj történetében négy alkalommal kaptak magyar tudósok is elismerést. Legutóbb Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L'Huillier a 2023-as díjat kapták az attoszekundumos fényimpulzusok generálásáért, amely segítségével tanulmányozni lehet az anyag elektrondinamikáját.

A fizikai Nobel-díjat először 1901-ben ítélték oda, azóta számos neves tudós kapta meg. Az elismerés célja nemcsak a tudományos munka elismerése, hanem annak népszerűsítése is, hogy a technológiák mit jelenthetnek a jövőnkre nézve. A mesterséges intelligencia továbbra is az egyik legfontosabb terület, amely folyamatosan fejlődik, és létfontosságú szerepet játszik a modern tudományban és az iparban.