Jón Kalman Stefánsson, ismert izlandi író, aki a közelmúltban Budapest díszdoktorává vált, a magyar politikai helyzetről és a művészet szabadságáról beszélt. A beszélgetés során kifejtette, hogy a cenzúra súlyos problémákra vezethet, és a történelmi tapasztalatok alapján a diktátorok mindig megpróbálták elhallgattatni a művészeket. „A könyveket nem lehet elhallgattatni, még akkor sem, ha valamilyen politikai hatalom próbálkozik ezzel. A könyvek mindig beszélni fognak, és ez a hatalom számára ijesztő” – mondta az író.

Stefánsson hangsúlyozta, hogy a nemzetek és a kultúrák közötti határok eltűnnek, amikor valódi irodalmat olvasunk, így Magyarország kormánya is félhet attól, hogy a fontos üzenetek eljutnak a fiatalabb generációkhoz. Mint mondta, „az iskolák és a kórházak szörnyű állapotban vannak, míg az ország fővárosa gyönyörű, nyitott és intelligens emberekkel rendelkezik.”

A beszélgetés során a szerző rámutatott arra, hogy nem elég, ha a művészek kifejezik magukat, hiszen aktívan ki kell állniuk a globalizáció, a klímaváltozás és a társadalmi igazságosság mellett. „Tragédiaként élem meg, hogy a magyar kormány próbálja a nemzetet kevesebbé tenni, mert rengeteg tehetséges ember él itt, akiknek a hangja megérdemli, hogy felhangozzon a világban” – tette hozzá.

Stefánsson említést tett az Ukrajna ellen indított háborúról is, amely szerinte megváltoztatta a nemzetközi irodalmi diskurzusokat. „Olyan íróknak kellene a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra érkezniük, akik nem támogatják a háborút és az agressziót. A művészet feladata, hogy kérdéseket tegyen fel és felrázza a társadalmat” – mondta, valamint hangsúlyozta a kritikai szellem fontosságát minden kreatív területen.

Az író reméli, hogy Magyarországon a jövőben több lehetőség nyílik majd a szabad véleménynyilvánításra, és az emberek felelősségteljesebben lépnek fel a társadalmi problémák kezelésében. "A világ folyamatosan változik, és nekünk is alkalmazkodnunk kell. Remélem, hogy a magyar társadalom megerősíti a demokratikus alapelveit és a szabadságjogait, mielőtt túl késő lenne."

Jón Kalman Stefánsson általában több művében is foglalkozik a társadalmi témákkal és a politikai feszültségekkel, amelyek a világ különböző részein megjelennek. Legutóbbi regényében, amelyben a múlt és a jelen összefonódik, a humanizmus és a közösségi értékek védelmét állítja a középpontba. Különösen aktuális a saját származásának, Izland történetének és kulturális örökségének bemutatása, és úgy véli, hogy Európának meg kell találni az utat egyesületlen politikai nézetek és a valódi művészet közötti párbeszédhez.