Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, határozottan kijelentette, hogy a jövő évi állami költségvetés elfogadása egyenlő Budapest önkormányzati forrásainak további csökkentésével. Szerinte ez a lépés veszélyezteti Budapest önrendelkezését és pénzügyi függetlenségét.

A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a főváros 2020-ban még 20 milliárd forintos többlettel rendelkezett, de a kormány forráselvonó politikája következtében 2021-ben már negatív irányba fordult a helyzet, és jelenleg már 34 milliárd forintot kell befizetniük az államnak. Jövőre ez a szám előreláthatólag meghaladja az 50 milliárd forintot. Karácsony úgy véli, hogy az önkormányzati költségvetés megtervezése során figyelembe kell venniük az Alkotmánybíróság döntéseit is, amelyek megfogalmazták, hogy ha egy önkormányzat tartósan nettó befizetője a központi költségvetésnek, akkor az Alaptörvény rendelkezéseibe ütközik.

A főpolgármester világossá tette, hogy nem fogják befizetni az elkobzó jellegű hozzájárulásokat a kormánynak. Azt is hozzátette, hogy a költségvetés tervezése során mindent megtesznek annak érdekében, hogy fenntartsák Budapest működőképességét, ideértve a közösségi közlekedést és más közszolgáltatások színvonalának megőrzését.

Karácsony Gergely említette, hogy jövőre Budapest legnagyobb köztisztasági beruházási programját indítják el, amelyhez a Budapest Közművek saját forrásait fogják felhasználni. Az új program célja nem csupán a közterületek tisztaságának fenntartása, hanem a kukák eszközparkjának teljes megújítása is.

A főváros költségvetési tervei alapján a bevételek 412 milliárd forintra tehetők, míg a kiadások várhatóan 424 milliárd forintot fognak elérni. Ha figyelembe vesszük, hogy a kormányzat nem engedélyezi a hitelfelvételt, a fővárosnak lehetőségei korlátozottak. Karácsony kifejtette, hogy a költségvetés kényszerűsége ellenére szükség van a közszolgáltatások és az életminőség fenntartására, amelyhez olyan megoldásokra van szükség, mint a közlekedési bérletek árának esetleges emelése vagy a zöldfelületek karbantartásának fokozása.

Eközben a főváros folyamatosan küzd az állami forrásokért, amelyek olyan fontos fejlesztésekhez szükségesek, mint az új közlekedési projektek vagy a városi infrastrukturális fejlesztések. Az állami pénzforrások csökkenése, a közszolgáltatások megszorítása és a budapesti lakosok részéről érkező kritikák mind hozzájárulnak ahhoz a feszültséghez, amely a jövő évi költségvetés legitimitását is megkérdőjelezheti.