2018 nyara drámai eseményeket hozott az Információs Hivatal (IH) történetében, amely a külföldi hírszerzésért felelős titkosszolgálat. Az IH irányítása alatt hosszú évek után Lázár János távozott a Miniszterelnökségről, aminek nyomán Szijjártó Péter külügyminiszter vette át a felügyeletet.

A fordulatos események akkor kezdődtek, amikor Szijjártó magához rendelte az IH főigazgatóját, Pásztor Istvánt, és két helyettesét. Azonnali leváltásuk volt várható, de az események ennél sokkal drámaibb fordulatot vettek. A találkozót követően egy harmincfős különítmény érkezett, amelynek feladata az volt, hogy betekintsen az IH irataiba. Egy informátor szerint "nyílt paranccsal mentek oda" és "minden nyilvántartásba belenézhettek".

Az IH központi irodája teljesen el volt zárva a vezetősége elől, akik így nem tudtak visszamenni, és sokáig a személyes dolgaikat sem kapták meg. A különítmény tagjai a Belügyminisztérium különböző szerveitől érkeztek, és feladatuk nem csupán az általános ellenőrzés volt, hanem konkrét információk felkutatása. Kiemelten foglalkoztak Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az Elios Zrt.-jével kapcsolatos iratokkal, amelyek az OLAF vizsgálatát érintették.

A Direkt36 nyomozása révén kiderült, hogy az IH megfigyelte az OLAF nyomozóit, miközben a cég magyarországi ügyeit vizsgálták. A belügyes csapat végül nem találta meg a keresett iratokat, mivel az érzékeny információkat nem hivatalosan gyűjtötték az IH-nál. Korábbi titkosszolgálati forrást idézve: "az IH tudta, hogy nem szabad mindent dokumentálni".

A 2018 nyarán lezajlott események tükrözték a bizalmatlanságot a kormányzati szereplők között. Közben, Orbán Viktor Szijjártóra hárította az átvizsgálások irányítását, miközben a belügyminiszter, Pintér Sándor is érintett volt a folyamatban. A titkosításnak köszönhetően az iratok eltüntetése és a titkosszolgálati megfigyelések jogaival kapcsolatos kérdések felmerültek a jogsértés gyanújával.

A Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint, ha ezek az események valóban így történtek, az bűncselekményekre utalhat, és a hírszerzési gyakorlatok során történtek a kormány vagy kormányzati tisztviselők felelősségét is felvethetik. Ezt a gyakorlatot nemcsak az IH, hanem más titkosszolgálatok is alkalmazták, akik a politikai és gazdasági életre vonatkozó érzékeny információkat gyűjtöttek össze.