Elkezdődött az Európai Űrügynökség (ESA) új küldetése, amely során mesterséges napfogyatkozásokat hoznak létre. Ez a futurisztikus projekt nem csupán a Nap tanulmányozására szolgál, hanem a légkörünk és a klímaváltozás megértéséhez is hozzájárulhat.

A Proba-3 misszió keretében két, összesen 550 kg-os műhold, a Coronagraph és az Occulter, 2023. december 5-én reggel indult el az indiai Satish Dhawan Űrközpontból egy négyfokozatú Polar Satellite Launch Vehicle (PSLV) rakétával. Az indítást eredetileg egy nappal korábbra tervezték, de technikai problémák miatt halasztani kellett.

A Proba-3 misszió egyik fő célja a precíziós formációs repülés demonstrálása. A két műhold rendkívüli pontossággal, milliméteres és ívmásodperces szinten tartja majd a pozícióját egymáshoz képest. Az orbita elliptikus lesz, legfeljebb 60 ezer kilométer távolságra a Földtől, néha azonban akár 600 kilométerre is megközelítik bolygónkat.

A tervek szerint az Occulter fogja eltakarni a Nap korongját, így megnyitja az utat a Coronagraph előtt, hogy a mesterséges napfogyatkozás idején tanulmányozhassa a Nap koronáját, amelyet általában elhomályosít a központi csillagunk ragyogása. Ez a kutatás kulcsfontosságú lehet a Nap működésének és a naptevékenységek földi hatásainak megértésében.

A két műhold 19 óra 36 perc alatt kerüli meg a Földet, és a mesterséges napfogyatkozás ebből körülbelül hat órát foglal magában. A misszió legalább két évig tart, és segíthet abban, hogy többet megtudjunk a napkoronával és a napszéllel kapcsolatos kérdésekről. A formációban repülés technológiája pedig új távlatokat nyithat a jövőben az alkalmazott tudomány és technológiák világában, például a Föld-megfigyelésben és a műholdak űrbeli karbantartásában.

Ez a hihetetlen küldetés a jövő földmegfigyelési és űrtechnológiai projektek alapját képezheti, és új módszereket nyithat meg az űr felfedezésében. Csak remélni tudjuk, hogy e tudományos áttörések nemcsak a napmegfigyeléshez, hanem az életminőség javításához is hozzájárulnak.