A konferencia során Paár Ádám főmunkatárs bemutatta a Méltányosság Politikai fejlődés című magazinját, amely az európai alapító atyákkal foglalkozik, míg Kiss Róbert és Zsiga Bulcsú a Mélyfúrás című kiadványt ismertették, külön hangsúlyt fektetve az amerikai demokrácia állapotára.

Az első panelbeszélgetés résztvevői között Novák Zoltán projektigazgató, Lakatos Júlia stratégiai igazgató, és Rajnai Gergely vezető elemző képviseltette magát.

Novák Zoltán a beszélgetés elején megjegyezte, hogy a jobboldali Nyugábról szóló kép már a korábbi időkben is megvolt, de akkor még inkább csak kezdetleges csírái voltak. A Fidesz és az EU viszonya folyamatosan formálódott a 2010-es években. **Az emberek megkérdőjelezik, hogy vajon miért lett szükség a szuverenitás centrális gondolkodására?**

Rámutatott, hogy Magyarországnak a történelme során mindig is volt két irányvonala: az egyik a saját út keresése, a másik a nyugati világ fejlettebb részéhez való kapcsolódás. Novák két kulcsfontosságú eseményt emelt ki, amelyek a Fidesz Nyugattal kapcsolatos viszonyában jelentős változást hoztak:

1. Az Őszödi beszéd, amely komoly bizalomvesztést okozott a Nyugaton. Novák Zoltán szerint ez a beszéd éppen a rendőrségi akciók után következett be, amely negatívan érintette a Fidesz megítélését, hiszen sokakat dühített a politikai elit és a hatalom felnagyítása.

2. A 2010-es hatalomátvétel után Orbán Viktor Brüsszelbe utazott, ahol moratóriumot kért a túlzott deficit eljárás ügyében, de a kérés meg lett tagadva. **Ez egyértelműen jelezte, hogy a Fidesz és az EU közötti viszony nem csak politikai, hanem pszichológiai okok miatt is megrendült.**

Lakatos Júlia hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek során a politikai elemzés, a közérzet és a viszonyok is megváltoztak Magyarországon. Elmondta, hogy ma már másfajta kérdésekkel is kell foglalkozniuk, nem csupán a megszokott politikai keretek között. Szeretnék, ha új elméleti kérdések is előkerülnének.

Rajnai Gergely felhívta a figyelmet, hogy a demokráciáról alkotott felfogás az Egyesült Államokban is átalakult. *„Orbán Viktor politikai cselekedeteit nem lehet csupán Magyarországra redukálni, mivel más országok példáit is figyelembe kell venni, mint Franciaország vagy Olaszország.”*

Rajnai kijelentette, hogy a 90-es években nem szabad elfelejteni, hogy új korszak vette kezdetét, míg Magyarország a régi paradigmát próbálta megvalósítani, amelyhez nem érkezett elegendő támogatás a nyugati világból. **Egy erősebben központosított politika az elkövetkező években stabilitást hozhat, ám kérdések merülnek fel az elvek és demokratikus értékek tekintetében.**

Lakatos Júlia a liberális demokráciát is érintette, kijelentve, hogy a politikai konszenzus megbomlott, és létrejött egy újfajta politikai diskurzus. Orbán Viktor illiberalizmusát nem szabad az politikai tudománystatisztikai definíciók szerint értelmezni, mivel az elveket el kellene határolni a politikai manipulációktól.

A konferenciat követően sok elemző felvetette a kérdést: **mit tartunk politikai elemzőnek?** Az utóbbi években sokan úgy tűnik, politikai érdekek mentén nyilvánulnak meg, nem pedig akadémiai vagy szakmai alapon, így a társadalomban egyre nehezebb különbséget tenni a valódi elemzők és a propagandisták között. Számos jól ismert elemző a közösségi média nyomásának köszönhetően próbál azonnali és populista megközelítésekkel reagálni, amely komoly kihívás elé állítja a klasszikus politikai elemzés hagyományait.