Március 6-án rendezik meg a legújabb ESG konferenciát, ahol a zöld átállás gyakorlatain és az ESG-szempontoknak való megfelelésen lesz a hangsúly. Az eseményre való figyelem középpontjában áll a mezőgazdaság különös érzékenysége a klímaváltozásra. A mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája a szélsőséges időjárás és az aszályos időszakok gyakoriságának növekedése, amelyek jelentős hatással vannak a termelési eredményekre.

A statisztikák alapján az idei magyar aszálykár akár több százmilliárd forintra is rúghat. Az aszályt főként a melegedő nyári hőmérsékletek és a csökkenő csapadék mennyisége generálja, ami miatt a vegetációs időszakok nem kapják meg a szükséges vízmennyiséget. Az alacsony talajnedvesség különösen az ország középső és keleti területein érezhető, ami a mezőgazdasági termelők számára egyre komolyabb kihívásokat jelent.

Tavaszi felmérések alapján a mezőgazdaságban érintett területek már 75 ezer hektárra tehetőek, ahol az aszály következményeivel küzdenek. A keleti-délkeleti országrész különösen érintett ebben a problémában. Érdekes módon, míg a talajművelési technikák, mint a talajtakarás, segíthetnek a talaj minőségének javításában, addig a támogatott területek nagysága 2023 és 2024 között csökkenni látszik, főleg a keleti régiókban, ahol a vízhiány fokozódik.

Az aszály következményeként sok gazda olyan növények termesztésére kényszerül, amelyek a vízhiánnyal szemben érzékenyek. Az adatok szerint a 2022-es év során Magyarország az Európai Unió legrosszabb kukoricatermését produkálta, és a napraforgó termelés is drámaian csökkent.

A klímaváltozás hatásait felerősíti az az állapot, hogy a hazai mezőgazdaságban az állattartás során is megjelennek szélsőséges időjárási események. A hőstressz nemcsak a takarmányellátottságra, hanem az állategészségügyi problémákra is kiterjed, amit főként a nem korszerű állattartó telepeken tapasztalnak. A sajnálatos the hatások miatt a gyepterületek növelése vagy erdősítése mint megoldás elhanyagolt terület maradt, hiszen a statisztikák alapján a gyepterületek csupán 0,02%-ának érintettsége figyelhető meg.

Összességében elmondható, hogy a mezőgazdaság válságba kerülhet, ha nem történik sürgős intézkedés a klímaváltozás és az aszály elleni védekezés érdekében. Az ország keleti részén nemcsak az aszály, hanem a belvizek problémája is súlyosbítja a helyzetet, így szükséges a fenntartható vízgazdálkodás, a környezetkímélő talajművelés és a helyi klímaváltozásra való kellő felkészülés.