A 2025. március 11-én nyílt meg az Erzsábetligeti Színházban a neves gyűjtő, Kacsuk Péter birtokában lévő festményekből készült kiállítás. Az eseményre rengeteg érdeklődő érkezett, hogy megcsodálja az április 13-ig látogatható tárlatot, amelynek gerincét tucatszám található drMáriás-festmény adta. Emellett olyan jeles művészek alkotásait is megtekinthetjük, mint Bada Dada Tibor, Bukta Imre, Fajgernér Dudás Andrea, Galambos Tamás, Naomi Devil, Péterfy Ábel és Verebics Ágnes.

A megnyitón Schneller János, a tárlat kurátora, köszöntötte a vendégeket, köztük Szabó Csillát, a színház igazgatónőjét, aki a rendezvény körülményei miatt később még komolyabb figyelmet kaphat.

Szabó Csilla elmondta, hogy a rendezvény idején kedvezőtlenül érintette a kiállításon látható festmény provokatív jellegét. A „Nem mondtak le a provokációról” című festmény, amelyet drMáriás készített 2018-ban, különösen vitatott volt, címe pedig az „A szent család Picasso műtermében – avagy Orbán Viktor átveszi Európa irányítását” volt.

Ekkor az igazgatónő úgy döntött, hogy jobb a békesség és elrendelte a kép eltakarását egy paravánnal, vagy inkább molinóval, hogy elkerülje a várható botrányt. Mizsei László kerületi független képviselő vette észre a festmény eltakarását, és őszintén érdeklődött arról, hogy mi történik a „fügefalevél” mögött…

Érdekes kiegészítés, hogy a kiállításon látható festmények és drMáriás művészete többször is középpontba került, hiszen ő a hazai kortárs művészeti színtér egyik legprovokatívabb figurájának számít, aki gyakran fedi fel a társadalmi problémákat. A festmény kísérőszövege egy igazi mini novella, amely tükrözi a kép mögötti szakmai hozzáállást és a művészeti diskurzust, hozzájárulva az egyre fokozódó érdeklődéshez.

A kiállítást mindezek ellenére beharangozott botrány nélkül zárták, azonban az igazgatónő nyilatkozata és a közönség reakciója igencsak megosztotta a véleményeket. A művészet iránti nagyobb elfogadás érdekében a kiállítóhelyeknek mindenesetre érdemes lenne figyelembe venniük a potenciális provokációkat, hiszen a művészet nem csupán a polgári normák keretein belül létezik, hanem gyakran azokkal ellentétes üzeneteket is közvetít.

A rendezvény kapcsán fontos megjegyezni, hogy az idei március 15-i ünnepség nemcsak a nemzeti összetartozásról szólt, hanem a kortárs művészet iránti nyitottság szükségességéről is. A múzeum tehát egy fontos lépést tett a művészet és a közönség kapcsolatába, amely a jövő művészeti diskurzusai szempontjából elengedhetetlen.