Egyre többen beszélnek a világ nagyhatalmai között kibontakozó új hidegháborús hangulatról, amely a mesterséges intelligencia (MI) terén is érezhető. A hadviselés nemcsak a hagyományos értelemben vett katonai konfliktusokban zajlik, hanem a gazdasági és technológiai túlsúlyért is folynak csaták. Az MI innovációja kulcsszerepet játszik ebben a versenyben, és valószínűleg a következő nagy hatalom azt a vezető szerepet fogja betölteni, aki dominálja a világ MI piacát.

Buzna Viktor, a Magyar Külföldi Intézet kutatója, legújabb elemzésében bemutatta, hogyan próbálnak a különböző országok és blokkok ütközni a globális MI-dominancia megszerzéséért. A helyzet bonyolultabb, mint valaha; a világ vezető országai különböző stratégiákkal próbálnak előnyre szert tenni. Az MI-képességek gyors fejlődése pedig azt eredményezi, hogy a geopolitikai viszonyok folyamatosan változnak, és a nagyhatalmak egyre inkább diszkrét versenyt folytatnak.

Egy friss példa erre a februári párizsi Mesterséges Intelligencia Akciócsúcs, amelynek zárónyilatkozata végül nem nyert támogatást az Egyesült Államok és Nagy-Britannia részéről. Ezzel magára hagyták az esemény szervezőit - Indiát és az Európai Uniót. Ez a kudarc rávilágít arra a problémára, hogy a világ vezetői nem tudnak egyetértésre jutni a technológiai fejlődés erkölcsi és jogi kereteiről.

A párizsi csúcs célja az lett volna, hogy koordinálja a különböző országok MI-hoz kapcsolódó megközelítéseit és egy közös értékalapú modellt hozzon létre. Buzna Viktor kiemelte, hogy a cél a versenytársak közötti együttműködés javítása lett volna, elkerülve a „Big Brother” típusú megfigyelő államok létrejöttét. 58 ország írta alá a zárónyilatkozatot, amely négy fő területen – általános hozzáférhetőség, etikus használat, fair versenyszabályozás, és a várható munkanélküliség mérséklése – kívánt szabályozni a technológiát.

Miközben az Egyesült Államok egy „laissez-faire” megközelítést képvisel, amely lehetővé teszi a piac szabad működését, Kína szoros állami ellenőrzést gyakorol a technológiai fejlődés felett. A kínai kormány a mesterséges intelligencia fejlődését célzottan támogatja, és adataik központosított kezelésével jelentős előnyökhöz juthat.

Buzna Viktor hangsúlyozta, hogy Kína célja 2030-ra a világ vezető MI innovációs központjává válni, és stratégiájuk alapján az adatokat állami tulajdonként kezelik, ezzel szabad kezet biztosítva a technológiai vállalatok számára a fejlődésben.

Az Európai Unió pozíciója a globális MI-technológiák versenyében is javulni látszik, de a tagállamok közötti fragmentáció és a központi tervezés hiánya akadályozza a stratégiák megvalósítását. Ezáltal az EU egyre inkább háttérbe szorul, ahogy a globális versenyben a nagy technológiai vállalatok jelentősége nő.

Brüsszel modellje, amely a GDPR köré épül, az egyéni jogok védelmén alapul, de ez a megközelítés sokszor rugalmatlansághoz vezet, ami végső soron a kontinens innovációs képességeit csökkentheti. Buzna Viktor arra figyelmeztetett, hogy ha nem találják meg a megfelelő egyensúlyt a gazdasági érdekek és a technológiai fejlődés között, az EU párhuzamosan veszélybe kerülhet az amerikai és a kínai innovációs modellek árnyékában.

A jövőt tekintve a kérdés nem csupán az, hogy melyik ország dominál, hanem az is, hogy hogyan lehetne egy olyan MI-modellt létrehozni, amely képes a lakosság érdekeit szolgálni, és megfelel a globális kihívásoknak.