Kína haditengerészete már három hadihajóval is képes frászt hozni Ausztráliára, Új-Zélandra és a Csendes-óceán térségébe. Az egyik hadihajó februárban körbehajózta Ausztráliát, éleslövészeti gyakorlatot tartva egy forgalmas légi folyosó felett, amely több tucat utasszállító gépet kényszerített irányváltoztatásra. Ez az esemény nem csupán helyi politikai vihart kavart, hanem egyértelmű üzenetet is hordozott: Kínát már a távol eső területeken is komolyan kell venni.

Matura Tamás Kína-kutató, a Corvinus Egyetem docense a Telexnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az üzenet elsősorban a Csendes-óceánban lévő országoknak szólt, mivel Donald Trump beiktatása óta nem mindenki biztos abban, hogy az Egyesült Államok támogatására számíthat egy esetleges konfliktus esetén.

Kína az elmúlt évtizedekben a világ legnagyobb hadiflottáját építette fel, így már több olyan helyen is képes meggyőző hadianyag-készletet felvonultatni, ahol eddig a nyugati hatalmak domináltak.

Ez a gyakorlat már önmagában is figyelmeztetés volt, különösen, hogy az ausztrál hatóságok ezt először február 13-án emelték ki, amikor a hadihajók mozgalmas vízterületeken, köztük a Type 055 rombolón, amely Kína legújabb, legmodernebb hadihajó típusa. Ez az esemény figyelmeztette az ausztrál és új-zélandi kormányt, hogy a térség biztonsága már nem garantált, mivel a kínai hadihajók hadgyakorlatokat tartanak, és ilyen formában demonstrálják hatalmukat.

Az ausztrál védelem nagyon komolyan vette a helyzetet, hiszen az éleslövészeti gyakorlatok miatt a Virgin légitársaság pilótái is figyelmük felkeltették, amikor kiderült, hogy a hadihajók hadgyakorlatot tartanak. Az ausztrál védelmi miniszter később elmondta, hogy a kínaiak nem adtak előzetes figyelmeztetést, amire általában számítani lehetne. Emellett a gyakorlat alatt egy másik új-zélandi hadihajó is figyelt, demonstrálva, hogy a térség két országának együtt kell működnie a biztonságuk megőrzésében.

A gyakorlat valószínűleg nemcsak a hadihajók tevékenységét, hanem Kína növekvő katonai erejét és politikai befolyását is jelezte. Kína jelezte, hogy bármely pillanatban képes lehet megbénítani az ausztrál gazdaságot, amely nagymértékben függ a tengeri kereskedelemtől és a víz alatti adatforgalmaktól. A szakértők kiemelik, hogy Kína, ha úgy dönt, nem lesz szüksége szárazföldi invázióra ahhoz, hogy hatással legyen Ausztráliára, elegendő lehet a tengeri útvonalak megszakítása.

A haditengerészet hatalmas flottaépítése figyelmezteti a világ többi részét is, hogy Kína már képes interkontinentális haderejét is kivetíteni. Az esemény után a világpolitikai elemzők egyre inkább aggodalmukat fejezik ki, hogy Kína képességei egyre inkább felülmúlják az eddigi hegemonikus hatalmakat.

Ahogy Matura Tamás megjegyezte, "ez egyértelmű nyomásgyakorlás volt Kína részéről, és bár van katonai célja is, például a távoli hajózás gyakorlása, ezt bármely más tengerrel is meg lehetett volna tenni", így a cél egyértelmű: figyelmeztetni a világot, hogy Kína jelenléte már nem csupán lokális fenyegetés.