A kínai kormány 2023 decemberében jóváhagyta történelmi jelentőségű beruházását, a legnagyobb vízerőmű, a Power Construction Corp of China által épített létesítményt a Yarlung Tsangpo folyón. Ez a projekt, amely Tibet területéről ered, és India, valamint Banglades felé halad, mérföldkőnek számít a világ energetikai térképén!

A létesítmény kapacitása háromszorosan felülmúlja a jelenlegi legnagyobb vízerőmű, a Három-szurdok-gát 88,2 milliárd kWh-s teljesítményét. Emellett a beruházás kulcsszerepet játszik Kína karbonsemlegességi céljainak elérésében, amelyek szerint 2060-ra szeretnék minimalizálni a karbonkibocsátást.

A kivitelezési folyamat rendkívül bonyolult lesz, mivel négy-hat darab, egyenként 20 kilométer hosszúságú alagutat kell fúrni a Namcha Barwa hegységen keresztül. A terület geológiai felépítése miatt a mérnökök számára különösen kihívást jelent a többszörös földrengések és földcsuszamlások veszélye.

A projekt összköltsége várhatóan eléri az 1 billiárd jüánt (körülbelül 137 milliárd dollárt), ami a világ legdrágább infrastrukturális projektjévé teszi ezt a vállalkozást.

Helyi tiltakozások és nemzetközi aggodalom folytatódik, különösen a Tibet délnyugati Medog megyében, ahol a helyi lakosság hevesen ellenzi a természetes erőforrások kiaknázását. Például 2024 februárjában több száz tiltakozót tartóztattak le egy másik gátépítési projekt ellen zajló demonstráción. Jelenleg még nem tudni, hány embert kell kitelepíteni, de a Három-szurdok-gát esetében 1,3 millió embernek kellett elhagynia otthonát.

A beruházás akár komoly következményekkel is járhat India és Banglades számára, ahol a Brahmaputra folyó vizével való ellátottság alapvető fontosságú a helyi lakosság számára. Bár a kínai kormány állítja, hogy a gát nem befolyásolja jelentősen a vízhozamot a folyó alsóbb szakaszain, a két érintett ország, különösen India, aggódik, mivel az ország már most is a világszerte legbetegebb vízhiányos területek közé tartozik.

Kínai kutatók ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy ha megfelelően együttműködnek a három érintett ország, a gát akár előnyös is lehet mindhárman számára, hiszen kiegyenlített vízáramlást biztosíthatna a száraz időszakokban. Azonban a projekt befejezése legalább egy évtizedet igénybe vehet, ami lehetőséget ad Indiának és Bangladesnek az alkalmazkodási stratégiák kidolgozására.

A világ figyelme immáron Kína felé fordul, és nem csak a technológiai újítások, hanem a geopolitikai feszültségek miatt is. Vajon Kína képes lesz kezelni a nemzetközi ellenállást, miközben megszilárdítja dominanciáját az energiaiparban?