A legújabb kutatások szerint a Hold vulkánikus tevékenysége messze nem ért véget a dinoszauruszok korában. A kínai Chang’e-5 űrszonda által hozott kőzetminták elemzése azt mutatta, hogy a Hold aktív vulkánjai még akkor is működtek, amikor a dinoszauruszok uralták a Földet. A Chang’e-5 küldetés célja az volt, hogy a Hold felénk forduló oldaláról mintát hozzon, ezzel megcáfolva a korábbi felfogásokat, hogy a Hold geológiai aktivitása milliárdokkal ezelőtt megszűnt.

A kínai tudósok több ezer üvegszerű szemcsét, az úgynevezett szferulákat találtak a mintákban, amelyek a Hold belsejéből történő kitörések következtében alakultak ki. Kiss László, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézetének főigazgatója elmondta: "Ezek a szferulák csak jelentős hőhatás esetén keletkezhetnek, ami meteor becsapódás vagy vulkáni tevékenység által jöhet létre."

A kutatások során három különleges szemcse elemzése során megállapították, hogy az üvegesedési folyamat körülbelül 123 millió évvel ezelőtt zajlott, ami egybeesik a dinoszauruszok dominálásával a Földön. A felfedezés új megvilágításba helyezi a Hold geológiai történetét, hiszen korábban úgy gondoltuk, hogy a Hold utolsó vulkánjainak aktivitása már 3 milliárd éve megszűnt.

Kiss László szerint a Holdon a legutóbbi kutatások azt jelzik, hogy akár 120 millió évvel ezelőtt is lehetett aktív vulkanizmus, amely megdöbbentő új eredményeket hozhat a jövőbeni kutatások számára. Rámutatott, hogy érdemes lenne újra megvizsgálni a korábbi űrprogramokban gyűjtött kőzetmintákat a legújabb módszerekkel a váratlan eredmények érdekében.

Az amerikai Apollo-missziók során a Hold lapos fennsíkjaira szálltak le az űrhajósok, míg a Chang’e-5 újabb mintái vulkánok közeléből származnak. "Az eltérő helyekről származó kőzetek újabb felfedezéseket tehetnek lehetővé. Tehát bármennyire is kisebb égitest a Hold a Földhöz képest, megérdemli a részletes feltérképezést különböző helyekről származó mintákkal. Ez a jövő feladata!"

A Hold titkai továbbra is felfedezésre várnak, és a jövőbeli űrmissziók során a tudósok minden eddiginél közelebbről tanulmányozhatják majd az égitestet, remélve, hogy további meglepő felfedezéseket tesznek a létezésünket formáló időkről.