Kokura, Japán egy különös és drámai történetével érdemli ki helyét a történelem lapjain. A második világháború végén a Bockscar nevű bombázó, mely az Enola Gay-t követte, a város felett repült, hogy ledobja a Fat Man bombát. Azonban a Bockscar kapitányának, Charles W. Sweeney őrnagynak vélhetően szerencséje volt, mivel a repülőgép egyik üzemanyagtartálya elromlott, így nem tudták megtartani a célcsomagot.

A küldetés során Kokura felett elterjedt sűrű felhőkkel és a szomszédos Yahata városában történt bombázás következtében keletkezett tüzek füstjével kellett megküzdeniük. Bármennyire is közel álltak a támadáshoz, a rossz látási viszonyok megakadályozták a bombázást. A legénység utasítást kapott, hogy csak tiszta látási körülmények között oldhatják ki a bombát.

A Bockscar körözött Kokura felett, és bár több kísérletet is tettek a bombázásra, a felhők és a csökkenő üzemanyag miatt végül a második célpont, Nagasaki felé vették az irányt. Kokura lakói csak napokkal később értesültek arról, hogy mennyire közel kerültek a halálhoz. Azóta a "szerencsés, mint Kokura" mondás szimbólumává vált a váratlan szerencsének, és a város minden augusztusban emlékezik a közelgő megsemmisülésre.

Kokura története tovább él. Az 1963-as egyesülés négy másik várossal létrehozta Kitakyūshūt, mely ma a Kjúsú sziget legnagyobb városa, egymillió lakossal. Az iskolákban történelmi foglalkozásokat tartanak, hogy a fiatal generációk megismerjék ezt a fontos eseményt.

A hiroshimai atombomba következményei és áldozatai máig vitatottak, a szakértők az áldozatok számát 90 ezer és 200 ezer közé teszik. Kokura tehát nem csupán egy város, hanem az élet és a történelem furcsa szeszélyeinek szimbóluma, ahol a borongós ég és a háború borzalmai alól megmenekült lakosok emléke él napjainkban is.