Az orosz védelmi minisztérium vasárnap bejelentette, hogy légvédelmi rendszereik az éjszaka folyamán 34 ukrán drónt semmisítettek meg, köztük 27-et a Kurszki terület felett. Ugyanakkor az ukrán hadsereg arról számolt be, hogy több mint 10 orosz drónt semmisítettek meg a Kijev elleni egy éjszakai támadás során.

Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője elmondta: "Az UAV-k különböző irányokból repültek Kijev felé. A városban több mint három órán át tartott a légiriadó."

A katonai konfliktus eszkalálódása egyértelmű, hiszen Oroszország legutóbb hiperszonikus ballisztikus rakétát, az Oresnyiket vetette be Ukrajna ellen. Ez válaszlépés volt arra, hogy Kijev nyugati rakétákat indított Oroszország irányába.

A diplomáciai fronton Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Ankarában fogadó Mark Rutte NATO-főtitkárt, hogy megvitassák a háború legfrissebb fejleményeit. Egy török tisztviselő nyilatkozata szerint a megbeszélések során szó lesz a NATO-szövetségesek közötti védelmi beszerzések összehangolásáról, a terrorizmus elleni közös harcról és az ukrajnai béketörekvésekről is.

Törökország, bár kritizálta az orosz inváziót és támogatja Ukrajna területi integritását, opponál a Moszkva elleni nyugati szankciók ellen. Erdogan aggodalmát fejezte ki az amerikai döntésekkel kapcsolatban, melyek lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal támadhasson orosz területen belül.

Moszkva azon véleményét hangoztatja, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseik közvetlen konfliktusba kerülnek Oroszországgal, mivel lehetőséget adtak Ukrajnának a nyugati rakéták bevetésére. Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden olyan politikai változtatásokat hagyott jóvá, melyek csökkentették a küszöböt, amely alatt Oroszország atomfegyvereket vethet be hagyományos katonai támadások esetén.

Egyre aggasztóbb, hogy Oroszország újabb külföldi zsoldosokat von be a harcokba, miután észak-koreai katonákat toborzott a háborúhoz. Az orosz hadsereg jemenieket toboroz, leküzdve egy sötét emberkereskedelmi hálózaton keresztül, amely a Houthi lázadó csoport és Moszkva közötti különféle kapcsolatokra mutat – figyelmeztetett a Financial Times.

A jelentések szerint a jemeniek magas bérezést és orosz állampolgárságot ígértek, de sokukat katonai szolgálatra kényszerítették, miután érkeztek az országba. Az ukrajnai konfliktus újabb kiterjesztője lehet a Közel-Kelet, hiszen a Houthi lázadók közvetlen kapcsolatokat alakítottak ki Moszkvával, míg az orosz-nyugati feszültség fokozódik.

Az Egyesült Államok 2024 januárjában globális terroristának minősítette az Ansaralláh csoportot, közismert nevén a Houthi lázadókat. Az amerikai diplomaták figyelmeztetnek az orosz és Houthi együttműködés szélesedésére, mely magában foglalja a fegyvereladásokat és a rakétacsapások célzási adataival való támogatást.

A konfliktus során a Houthi lázadók globális ellátási láncokat veszélyeztettek a Vörös-tengeren végrehajtott rakétatámadásokkal, és míg a jemeniek Ukrajnában harcolnak, a helyzetük emberi jogi szervezetek figyelme középpontjába kerül. Többen közülük sikeresen elhagyták Oroszországot és hazatértek, azonban sokan még mindig Ukrajnában vagy orosz kiképző bázisokon tartózkodnak.

Kérdés, hogy a Közel-Kelet milyen mértékben lesz érintett a globális konfliktusban, és miként befolyásolja a jövőbeli politikai tájat.