A Baloldal társelnöke, Manon Aubry Strasbourgban egy üres papírlap felmutatásával tüntette ki a magyar uniós elnökség tevékenységét, világossá téve, hogy nem lát érdemi előrelépést. Az EUrologus kérdésére az Európai Néppárt, a Renew Europe és az Európai Baloldal pártcsaládja is határozott kritikát fogalmazott meg Magyarországgal szemben.

Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke a múlt héten kifejtette, hogy Orbán Viktor „visszaélt státuszával”, és csupán egy új platformot biztosított saját propagandájának. Az EUrologus emlékeztetett arra, hogy a magyar elnökség július 1-től december 31-ig tartott, és a politikai menetrend végrehajtására triókban dolgoznak az országok. Magyarország a spanyol–belga–magyar trió harmadik tagjaként vált ismertté, ahol várható volt, hogy kulcsszerepet játszik a jogi kérdések rendezésében, különösen az Európai Bizottság új kollégiumának megválasztásában.

Azonban a magyar elnökség gyakorlatilag nem tudott komoly előrelépést elérni. Az elemzők szerint a harcos kezdet után, amikor Orbán Viktor különböző világpolitikai vezetőkkel tárgyalt, az elnökség nem tudta megvalósítani az EU versenyképességének növelésére irányuló prioritásokat, például a védelempolitika megerősítését.

Tienke Strik, a Zöldek képviselője elmondta, hogy a magyar elnökség a szimbolikus politikai lépéseken kívül nem tudott érdemi eredményekkel előállni, és Orbán személyes politikai érdekeit szolgálta inkább. „A magyar elnökség tele volt szimbolizmussal” – nyilatkozta Strik, hozzátéve, hogy a pozíciót dominanciaharcra használták fel. Szerbia EU-csatlakozásának elősegítése is provokatív lépésnek tűnt, hiszen az ország súlyos politikai kihívásokkal, például választási manipulációval és a sajtószabadság megsértésével küzd.

A Renew Europe képviselője, Valérie Hayer szerint a magyar elnökség gyenge, provokatív döntéseket hozott, amelyek személyes motivációkkal voltak vezérelve. A novemberi budapesti informális csúcstalálkozón a Budapesti nyilatkozat elfogadása sem eredményezett új lehetőségeket, hiszen az EU már korábban is prioritásként kezelte a versenyképességet.

Orbán Viktor migrációról alkotott elképzeléseit ütköztették az EU érdekeivel, amit az Európai Parlament képviselői már korábban kritikával illettek. Az Magyarországról érkező kritikák azóta sem csillapultak, és a Baloldal, valamint a Zöldek képviselői továbbra is úgy vélik, hogy Orbán túllépte az elnökségi poszt kompetenciáját.

Már csak hat hét van hátra a magyar elnökségből, és az elnökség alatt tapasztalt feszültségek és kritikák csak fokozódtak a következő hónapokban. A politikai elemzők attól tartanak, hogy ez a helyzet tovább rontja Magyarország nemzetközi megítélését, és megingatja a kormány hitelességét az EU-n belül.