A Crohn-betegség multifaktoriális eredete

A Crohn-betegség kialakulásában a genetikai hajlam mellett a környezeti tényezők is elengedhetetlen szerepet játszanak. Ikervizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy a környezeti hatások kifejezetten befolyásolják a betegség lefolyását, mivel hatással vannak a bélmikrobiomra, amely az immunreakciók és a bél védelmi funkcióinak szabályozásáért felel.

Egy új kanadai tanulmány 4,540 Crohn-betegségben szenvedő, tünetmentes elsőfokú rokonát vizsgálta. Az összegyűjtött adatok elemzése alapján négy olyan környezeti tényező azonosítható, amelyek szignifikánsan összefüggnek a Crohn-betegség kialakulásának kockázatával.

Kutyák és nagycsaládok védőhatása

Érdekes megállapítás, hogy a 5 és 15 éves kor között kutyát tartó egyének körében 39%-kal csökkent a Crohn-betegség kockázata a kontrollcsoporthoz képest. Ezen kívül azoknál, akik nagycsaládban nőttek fel, 57%-kal alacsonyabb volt a betegség kockázata. Ezzel szemben akik madarak között éltek, körülbelül háromszoros kockázatot mutattak (HR 2,84). Az elsőfokú rokonok közül a testvérek esetében kétszeres volt a Crohn-betegség kialakulási esélye.

Patomechanizmusok szerepe

A kutatók a Crohn-betegség potenciális patomechanizmusait is szisztematikusan vizsgálták. Megtalálták, hogy a bélpermeabilitás zavarai kulcsszerepet játszanak a betegség patogenezisében. A résztvevőknek laktózt és mannitolt adtak be, ami különböző mértékben szívódik fel a bélben. Amennyiben a laktóz a várt mértékben szívódik fel, ez a bél barrier-funkciójának zavarára utal. A kutyát tartó résztvevők esetében alacsonyabb bélpermeabilitást figyeltek meg.

Továbbá, a calprotectin (FCP) szintjét is mérték a vizsgált alanyok székletében, amely a szubklinikai gyulladás jelzője. Megállapították, hogy a madarakkal való együttélés összefügg az FCP-szintek emelkedésével, kifejezetten azoknál, akik 5 és 15 éves koruk között madarakkal éltek. Ebből adódóan az ő FCP-szintjeik 100 mg/g feletti értékei kétszer olyan gyakran fordultak elő. Ezzel szemben a kutyával és nagycsaláddal való együttélés nem mutatott szignifikáns összefüggést az FCP-szinttel, de fontos megjegyezni, hogy a minta viszonylag kicsi volt (176 fő).

Mikrobiomdiverzitás és bél egészsége

A felmérések azt is jelzik, hogy a microbiom diverzitás összefüggésben áll a Crohn-betegség kockázatának csökkenésével. Azoknál az egyéneknél, akik kutyákkal nőttek fel, magasabb microbiomdiverzitást figyeltek meg, amely a bél egészségével van összefüggésben. Ezen kívül megemlítjük, hogy a kutyák kedvező hatásai nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészségre is kihatnak, így mindenképpen érdemes itt figyelni a higiéniás és állategészségügyi szempontokat is.

Tanulmány gyengeségei és következtetések

A tanulmány azonban rendelkezik gyengeségekkel is. Az adatok kérdőívek alapján kerültek összegyűjtésre, ami magában hordozhatja a retrospektív felidézés hibáit. Lehetséges, hogy nem minden jelentős befolyásoló tényezőt azonosítottak. Ugyanakkor az eredmények megerősítik azt az egyre növekvő meggyőződést, hogy a háziállatokkal való kapcsolattartás egészségügyi előnyökkel járhat, különösen azok számára, akiknél fokozott a Crohn-betegség kockázata. További kutatások szükségesek a pontos összefüggések megértéséhez.