A múlt pénteki nap rávilágított a MÁV-csoport számára, miért van szükség egy Országos Haváriaközpontra. A Kelenföldi állomáson történt súlyos műszaki krízis újra felvillantotta a rendszer gyenge pontjait, és fontos hangsúlyt fektetett arra, hogy a havária központ előkészítését már januártól sürgősen meg kell kezdeni, hogy teljes hatáskörrel és országos lefedettséggel koordinálhassák a gyorsbeavatkozást, az utastájékoztatást, valamint a pótló- és mentesítő járatokat – nyilatkozta Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója szombati videóposztjában a közösségi médiában.

Hegyi elmondása szerint péntek délután a Kelenföldi felsővezeték-szakadás órákra elvágta Budapestet a Dunántúltól. A MÁV csak pótlóbusszal tudta kiváltani a kieső vonatokat, ami furcsa helyzeteket eredményezett, hiszen volt olyan járat, amit tíz busszal kellett pótolniuk. Ráadásul a Volán megnövelte a saját járatainak számát, hogy minél több utast el tudjanak szállítani.

"Tudom, hogy sokat várakoztak az utasok, és köszönöm a türelmüket" – fogalmazott Hegyi. Hozzátette, hogy az akadozó közlekedés ellenére körülbelül tízezer ember összehangolt munkája biztosította a szolgáltatások működését.

A vezérigazgató elmondta, hogy 2024-re új szemléletű és gyakorlati központi támogatást kapnak a MÁV dolgozói, amely lehetővé teszi, hogy a hasonló vészhelyzetekre felkészültebbek legyenek.

A Kelenföldi állomáson pénteken összedőlt a vasúti közlekedés: az utasok többsége csak gyalog tudott átjutni, sokan a sínek mellett haladtak el a hóban. A várakozó tömeg 13:00 és 14:00 óra között hirtelen megnőtt, ugyanis többször is elmaradtak a járatok, ami miatt a kijelzőkön sem jelentek meg a megfelelő információk. Az utasok a jegypénztárak és információs pultról is hosszú sorokban várakoztak.

Ráadásul délelőtt az online jegyvásárlási rendszer sem működött, de a délutáni órákra ez megjavult. Olvasóink jelezték, hogy hasonló helyzet alakult ki a Keleti pályaudvaron is, ahol a késések számos utas számára okoztak fejtörést. A helyzet arra figyelmeztet, hogy a MÁV-nak sürgősen át kell gondolnia kríziskezelési stratégiáit, hiszen a közlekedés folytonosságának biztosítása nem csupán a vasúttársaság felelőssége, hanem a közszolgáltatás alapfeltétele is.