A jelentés áttekintése

Az Európai Bizottság legújabb, február végén megjelent jelentése arra figyelmeztet, hogy míg az EU történelmileg vezető szerepet játszott a nettó nulla (klímasemleges célnak megfelelő) technológiai fejlesztésekben, számos komoly kihívással néz szembe. A magas energiaárak, az ellátási lánc függőségek, és a munkaerőhiány már most is rányomják a bélyegüket az EU versenyképességére, ami gazdasági rugalmasságát és stratégiai autonómiáját is veszélyezteti.

Tiszta technológiák és innovációs képesség

A jelentés hangsúlyozza, hogy a tiszta technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása alapvető fontosságú ahhoz, hogy az EU egy ellenállóbb, biztonságosabb és megfizethetőbb energiarendszert hozzon létre. Az EU a nettó nulla technológiák globális piacának egyik legnagyobb szereplője, amely hatalmas gazdasági lehetőséget jelent, és a tiszta technológiák terén vezető innovátoroként kell kihasználni ezeket a lehetőségeket.

Globális verseny és kutatási gyengeségek

A globális verseny kiéleződése miatt azonban fennáll a veszély, hogy az EU lemarad a kutatási és innovációs versenyben. A nettó nulla technológiák versenyképessége nagymértékben az innovációs képességek fokozásától függ. A jelentés kiemeli, hogy az EU-nak sürgősen javítania kell innovációs teljesítményén, hogy erősítse a nettó nulla technológiákra vonatkozó piaci bevezetés és a meglévő megoldások kiaknázásának feltételeit.

Kutatási és fejlesztési kiadások

Bár az EU kutatási helyzete jónak mondható, a globális versennyel szembeni innovációs előnye csökkent az elmúlt évek során, és a legfrissebb adatok szerint 2023-ban a tagállamok többsége, fele növelte az energetikai technológiákra fordított kutatás-fejlesztési kiadásait. A becslések szerint ezek a költségek 9%-kal emelkedtek.

Állami és magánbefektetések

A jelentés hangsúlyozza, hogy az EU világelső az állami K+F kiadások tekintetében a tiszta energia technológiák terén, azonban magánbefektetésekben jelentős lemaradásban van a nagy ázsiai gazdaságokkal szemben. A jelentés említi, hogy a meghatározó gazdaságok magánfinanszírozásainak több mint háromnegyedét itt találjuk.

Kereskedelmi kihívások és munkaerőpiac

További kihívást jelent a kereskedelmi kapcsolatokra és a befektetési döntésekre gyakorolt hatások, amelyeket a globalizáció és az importkorlátozások generálnak. A munkaerőpiaci igények is fontos szerepet játszanak, mivel a szakképzett munkaerő hiánya továbbra is komoly probléma az EU-ban.

Megújuló energia munkalehetőségek

2023 során a megújuló energiával foglalkozó munkahelyek száma elérte az 1,8 milliót. A tiszta energia ágazaton belül a munkahelyek harmada közvetlenül a gyártáshoz kapcsolódik. A jelentés külön figyelmet szentel a kockázati tőkéhez való hozzáférés nehézségeinek, amelyek akadályozhatják az új vállalkozások indulását és bővülését.

Kockázati tőkebefektetések csökkenése

A 2024-es előrejelzések szerint a tiszta energia technológiákba irányuló kockázati tőkéből származó befektetések jelentősen, 34%-kal csökkentek az előző évhez képest, amelyhez a kedvezőtlen makrogazdasági környezet is hozzájárult. A csökkenés mögött olyan nagyberuházások elmaradása is áll, mint az akkumulátor- és hidrogén-alapú acélgyártó üzemek fejlesztése.

Globális részesedés és jövőbeli kilátások

Bár a tavalyi adatok emelkedő tendenciát mutattak, az EU részesedése a globális kockázati tőkéből 2024-re stabil maradt. A tiszta energia technológiák globális kockázati tőke-befektetéseinek 28%-át tudhatta magáénak 2023-ban, csak a nyomában lévő Egyesült Államok (30%) és Kína (24%) mögött.

Fő nettó nulla technológiák és napelemek

A jelentés részletezi a fő nettó nulla technológiákat, külön hangsúlyt fektetve a fotovoltaikus napelemek piacának fejlődésére. Az EU célja, hogy 2030-ra jelentős kapacitásokkal rendelkezzen a napelemek gyártásában, de a gyártási költségek továbbra is magasak maradnak, hiszen az EU-ban ez 60%-kal meghaladja a kínai szintet.

Magyar példa és jövőbeli kihívások

A jelentés említi Magyarországot is, mint pozitív példaként a fejlődő uniós akkumulátorgyártásban, és a magyar gyakorlatot a gyárépítési beruházások gyorsított engedélyezésében is példaként hozza fel. Az EU tehát nemcsak érdekes innovációs lehetőségekkel, hanem jelentős kihívásokkal is szembesül a jövő technológiai térképén, és sürgős lépésekre van szüksége, hogy versenyképességét megőrizzék.