A COVID-19 világjárvány globálisan több százmillió embert érintett, és sok esetben tartós idegrendszeri problémákat okozott, melyek kiváltó okai eddig csak részben voltak ismertek. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói jelentős lépést tettek a probléma megértésében, feltérképezve a mikroglia sejtek szerepét a Covid-19-hez kapcsolódó agyi károsodásokban. Eredményeiket a magas rangú Nature Neuroscience szaklapban publikálták, ami fokozza a kutatás klinikai jelentőségét.

A Covid-19 által kiváltott idegrendszeri tünetek széles spektrumot ölelnek fel, beleértve az íz- és szagérzékelés elvesztését, szédülést, fejfájást, zavartságot, memóriazavarokat, krónikus fáradtságot, illetve a vegetatív idegrendszer diszfunkcióit, amelyek jelentősen rontják a betegek életminőségét. Klinikai képalkotó vizsgálatok már a betegség akut fázisában is észleltek elváltozásokat az agy különböző területein, és a poszt-COVID szindrómás esetekben a kutatások szerint a gyulladásos folyamatok hosszú hónapokon át fennállhatnak.

A kutatás vezetője, Dénes Ádám, és csapata különböző új módszerekkel megvizsgálta, milyen hatást gyakorolnak a mikroglia sejtek a SARS-CoV-2 fertőzés következtében kialakuló gyulladásokra és idegrendszeri tünetekre. Az új technológia lehetővé tette a COVID-19 következtében elhunyt betegek agyszöveteinek és perifériás szerveinek részletes szövettani és molekuláris biológiai vizsgálatát.

Felfedezéseik azt mutatták, hogy a mikroglia sejtek működésének zavara és a gyulladásos folyamatok szoros összefüggést mutatnak a Covid-19 által érintett agyi területeken bekövetkező idegsejtkárosodás mértékével. A mikroglia sejtek idegsejtekkel és agyi erekkel való kapcsolata kulcsszerepet játszik a gyulladásos válaszban, és a kutatók észlelték, hogy a gyulladásos receptorok, mint a P2Y12R, jelentősen csökkentek azokban az agyterületeken, ahol a vírusfehérjék mellett érrendszeri gyulladás is jelen volt.

A kutatók megállapították, hogy a mikroglia sejtek károsodása párhuzamosan zajlik az idegsejtek közötti alapvető kommunikációt biztosító szinapszisok és mielinhüvelyek károsodásával. Különböző neurológiai rendellenességek az egyes betegek agyának sokféle területén és eltérő mértékben alakultak ki, különösen az agytörzsben, ahol a légzési és keringési központok találhatóak. Az agykéreg, hipotalamusz és talamusz is érintett volt, amelyek működési zavara magyarázatot adhat a COVID-19 következtében kialakuló hormonális, vegetatív idegrendszeri és memóriazavarokra.

Meglepetésként érte a kutatókat, hogy a SARS-CoV-2 vírus fehérjéi nemcsak az agyban, hanem a keringésben és a perifériás szervekben is megjelentek, gyulladt agyi területeken felhalmozódva. Ez azt jelzi, hogy nemcsak a mikroglia sejtek működési zavara, hanem a vér-agy gát sérülése is fontos szerepet játszik az idegrendszeri problémák kialakulásában.

Dénes Ádám hangsúlyozta, hogy a megfigyelt gyulladási folyamatok nemcsak az akut SARS-CoV-2 fertőzés, hanem a poszt-covid szindróma neurológiai tüneteinek, például memóriazavarok vagy krónikus fáradtság okai is lehetnek. A kutatás következő fázisa a gyulladásos elváltozások mélyebb vizsgálata lesz, hogy megértsék, ezek milyen mértékben járulnak hozzá a hosszú távú kognitív és idegrendszeri zavarok kialakulásához, és hogy a célzott beavatkozások hogyan segíthetik a Covid-19 okozta idegrendszeri tünetek hatékonyabb kezelését.