A Demokratikus Koalíció (DK) képviselője, Varju László ügyében a Kúria december 3-án jogerős döntést hozott, amely szerint az országgyűlési képviselők sem léphetik át a törvényesség kereteit. A Kúria ötfős tanácsa megerősítette a Fővárosi Ítélőtábla tavaly januárban hozott határozatát, amely megállapította, hogy Varju garázdaságot követett el, amikor 2018-ban nekirontott a közmédia biztonsági őrének.

A Kúria közleményében hangsúlyozta, hogy a képviselők jogosultak voltak a közintézményekbe való belépésre és tájékoztatás kérésére, azonban Varju fellépése már túlmutatott a neki biztosított törvényes kereteken. Az intézménybe való belépése után erőszakhoz folyamodott, ami ellentétes a jogi normákkal, hiszen a Kúria szerint a véleménynyilvánítás erőszakos formája nem megengedhető.

Az ügyfelet a közelmúltban támogató Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, európai parlamenti képviselő is szeretett volna bejutni a pécsi Szikla utcai Befogadó Gyermekotthonba. Magyar meghívást kapott az intézmény vezetőjétől, de érkezésénél a Fidesz kommunikációs igazgatója és a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár próbálta megakadályozni a látogatását.

Ezt megelőzően Magyar már járt más gyermekvédelmi intézményekben, ahol súlyos állapotokat tapasztalt. November 20-án indult országjárására, amelynek célja a gyermekvédelem helyzetének feltérképezése volt. A kormánnyal folytatott vita középpontjában állt, hogy az európai parlamenti képviselők jogosultak-e a gyermekvédelmi intézmények látogatására.

A kormány álláspontja szerint parlamenti képviselőként Magyar nem jogosult ilyen látogatásokra, mivel ezek a területek tagállami hatáskörbe tartoznak. Magyar Péter erre phản đốiolt, mondván, hogy az EU-s jogszabályok ezt lehetővé teszik. A Belügyminisztérium megkeresésére azonban megerősítették, hogy Magyar Péter jogai azonosak a magyar állampolgárokéval, ami kihat arra is, hogy senki nem zárhatja ki az intézményekből.

A Belügyminisztérium végül hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelmi intézmények látogatásával kapcsolatos jogi értelmezés vita tárgya, és úgy vélik, hogy az EU-s képviselők minden szükséges információt megkapnak munkájukhoz. A helyzet tehát összetett, és úgy tűnik, Magyar Péter nem a kérdésekkel foglalkozik, hanem a felhívások és látogatások által szerzett tapasztalatokkal próbálja megoldani a gyermekvédelem súlyos problémáit, ami a jövőbeni politikai pályafutását tekintve is jelentőséggel bír.

Emellett érdemes megemlíteni, hogy a gyermekvédelem terén elért változások nemcsak az érintettek életére, hanem a közvéleményre is hatással lehetnek, hiszen egyre nagyobb figyelem összpontosul a fiatalok védelmére és jogainak biztosítására.