A Balti-tenger Dánia partjainál, Funen-szigettől délre egy magányos palackorrú delfinre figyeltek fel a kutatók, aki Delle névre hallgat. Az állat annyira vágyik a társaságra, hogy saját magával beszélget, vagyis hangosan gondolkodik. E jelenség rendkívüli és aggasztó kérdéseket vet fel a delfinek társasági igényeivel kapcsolatban.

Delle-t öt évvel ezelőtt fedezték fel először, és azóta is magányosan úszkál. A kutatók egy mikrofont engedtek le a vízbe, és 2022 decembere és 2023 februárja között több mint tízezer hangot rögzítettek, amelyeket Delle adott ki. Ezek között kattanások, sípok és hangkitörések is szerepeltek, amelyek gyakran a delfinek közötti agresszív interakciókhoz köthetők – számolt be a Gizmodo.

A delfinek szociális állatok, akik számos különféle kattanással, nyikorgással és más hangokkal kommunikálnak egymással. A társak hiányában Delle a kutatók által "önbeszédnek" nevezett módszerhez folyamodott. Noha a Delle által kiadott hangok természetét eddig nem tudták pontosan meghatározni, a kutatók rámutatnak, hogy más, magányos delfinek és bálnák is képesek hangokat adni anélkül, hogy társak hallanák őket.

"A fajtársak hiányában fellépő vokalizációk arra utalhatnak, hogy ezek a hangok akaratlanul érzelmi jelként szolgálhatnak, és a közvetlen kommunikáción kívül más funkciókat is elláthatnak, vagy egyszerűen a delfinek belső szükségleteinek társas interakciók melletti melléktermékei lehetnek" – írják a kutatók a Bioacoustic folyóiratban.

Felmerülhet a kérdés, hogy Delle miért ad ki hangokat: vajon új kapcsolatok kialakítására vágyik más állatokkal? A kutatók nem hiszik, hogy ez lenne a helyzet. Delle már körülbelül három éve tartózkodik abban a helyszínen, ahol a hangjait rögzítették, és ez alatt az idő alatt más delfineket nem láttak a környéken, hiszen ez a terület a palackorrú delfinek szokásos elterjedési területén kívül esik.

Delle ritka példája lehet annak, hogyan élik meg a delfinek a magányt, bár a hangok pontos jellege egyelőre nem világos. Talán csak próbálja lekötni a figyelmét a magányról, vagy egyszerűen a valaha volt társak emlékét idézi fel. Az emberek is hasonlóan viselkedhetnek, hiszen sokan beszélnek magukban, ha egyedül vannak, de a kutatók hangsúlyozzák, hogy óvatosnak kell lenni, amikor más, összetett kommunikációs rendszerrel rendelkező fajok viselkedéséből következtetéseket vonunk le. A tudományos közösség izgalma tovább nő Delle furcsa viselkedése miatt, és reméljük, hogy a jövőbeni kutatások még több érdekességet hoznak majd felszínre az állatvilág társasági életéről.