1974. április 30-án tragikus öngyilkosságot követett el a népszerű táncdalaénekes, Szécsi Pál. Gyermekkora tele volt drámákkal, amelyek sosem gyógyuló sebeket hagytak benne, egy nagyszerű szerelem és az azt követő öngyilkosság.

Szécsi Pál életét már gyermekkora során rengeteg tragédia kísérte. Nagyapja a New York Palotából vetette ki magát, apját pedig a háború során ölték meg. Pál még csak egyéves volt, amikor elveszítette édesapját. Az özvegyen maradt édesanya, Szemere Klára, a kisfiút és két testvérét nevelőszülőkhöz adta, 1956-ban pedig Ausztriából az Egyesült Államokba disszidált. Itt nagyobbik lányát, Máriát magával vitte, de a bécsi pályaudvaron elhagyta. Szemere Klára soha nem találkozott újra fiával.

Szécsi Pál 1967-ben tűnt fel a táncdalfesztiválon, amely elindította pályafutását. Gyorsan népszerűvé vált, a közönség pedig beleszeretett hangjába és stílusába. Az élete azonban nem csak sikerekből állt: viharos és szenvedélyes viszonya volt a nála 12 évvel idősebb Domján Edit színésznővel. Szerelmük mindössze 10 hónapig tartott, és a párhuzam, hogy Domján Edit is öngyilkosságot követett el, mélyen érintette Szécsi Pált.

Szécsi már korábban is küzdött depresszióval, s több öngyilkossági kísérletet is megélt. Domján Edit halála után még mélyebb válságba került: az érzelmi sokk és a közös gyermek elvesztése még inkább fokozta fájdalmát. Tervei között szerepelt, hogy Németországba szökik, majd édesanyjához az Egyesült Államokba megy, ám egy telefonbeszélgetés során az édesanya meglepő szavakat mondott: „Nem azért jöttem el ilyen messzire, hogy a gyerekeim utánam jöjjenek!”

Ez a kijelentés később világraszóló következményekkel járt: Pál halála után Szemere Klára megbánta, amit mondott, és lányaihoz fordult: „Rossz anya voltam” - ismerte be könnyek között.

Szécsi Pál tragikus sorsa nemcsak a zenei világot érintette meg, hanem egy egész országot, amely a mai napig emlékezik rá. A fiatal énekes, aki a csúcsra érve halálos árnyékba került, példa arra, hogy a siker nem mindig hozza magával a boldogságot.