A World Science Forum (WSF – Tudomány világfóruma) múlt szombati záróülésén Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter az Országházban jelentette be, hogy Magyarország olyan modellt hozott létre, amely a kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) iránti elkötelezettségét bizonyítja. Kiemelte: az elmúlt tíz évben megháromszorozták a KFI-forrásokat.

A gazdasági fejlődés mértéke aggasztó a számmisztika pedig azt mutatja: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb adatai szerint a tavalyi GDP-arányos ráfordítás 1,38 százalék volt. Ez a szám az utóbbi évek trendjeit figyelembe véve visszaesést mutat 2021 óta. Magyarország, valamint egész Európa lépés hátrányban van Észak-Amerikához és a Távol-Kelethez képest. Ennek ellenére a november 7–8-i budapesti informális uniós csúcstalálkozón elfogadott versenyképességi megállapodás hangsúlyozza az ország elköteleződését.

Hankó Balázs a WSF-en megjegyezte, hogy a kutatók és fejlesztők száma Magyarországon 2010 óta több mint kétszeresére nőtt. A doktori programokban részt vevő hallgatók száma szinte megduplázódott, ma már 30 százalékuk nemzetközi diák, míg egy évtizeddel ezelőtt mindössze 7 százalék volt.

A Deloitte Magyarország figyelmeztet arra, hogy a jövőre érvényesíthető új K+F-adókedvezmény kapcsán a cégeknek már most érdemes felkészülniük a változásokra. A proaktív megközelítés elengedhetetlen a KFI területén, illetve a KFI-ra fordított kiadások nem csupán a gazdasági erőt, hanem a szellemi potenciált is tükrözik.

A magyar kutatási modell kiterjed a digitális átállásra, a zöld innovációra és az egészséges életmódra. A Billingo felmérése szerint azonban a kisvállalkozások felénél az elmúlt két évben stagnáltak az innovációs folyamatok, főleg a tőkehiány miatt. Az innovációt elindító vállalkozások 82 százaléka további fejlesztéseket tervez, a legnépszerűbb eszköz a mesterséges intelligencia.

Tóth Ádám Ferenc, az ECC Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a válság időszakában a KKV szektor tudatosan tervező része felismerte: a KFI-re fordított kiadások a jövőbe fektetett pénz, hiszen a fejlesztési tervekhez elérhető az uniós és állami finanszírozás is.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) célja, hogy támogassa a KKV-k innovációs képességét, a mikro- és kisvállalkozások számára 2024-ben 40 milliárd forint áll rendelkezésre a különböző innovációs projektekhez.

Az állami támogatásokhoz kapcsolódó pályázatok között különösen figyelemre méltó a digitális átalakulást célzó DIMOP Plusz, amely 750 milliárd forint elérhető támogatást nyújt a digitális fejlődés elősegítésére.