Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök szeptember végén az Egyesült Államokban tett látogatásán újabb jelentős fegyverszállítmányokra vonatkozó ígéretet kapott Washingtontól. Joe Biden amerikai elnök továbbra is egyértelműen biztosította Kijevet a támogatásáról, azonban ez a fejlemény önmagában nem elegendő ahhoz, hogy fordulatot hozzon az orosz-ukrán háborúban.

A jelenlegi katonai helyzet azt mutatja, hogy az orosz hadsereg továbbra is megtartotta a 2014-ben annektált Krím-félszigetet, és négy ukrajnai megyét foglalt el részben, ami a terület ötödét jelenti. A legfrissebb hírek szerint Oroszország ismét közelebb került a fontos kelet-ukrajnai városhoz, Pokrovszkhoz. Elemzők figyelmeztetnek arra, hogy Ukrajna nem rendelkezik elegendő katonai erővel és megfelelő fegyverzettel ahhoz, hogy katonai úton elérje a céljait, amely az összes elvesztett terület visszaszerzése.

Az előrejelzések alapján a nyugati fegyverszállítmányok érkezése és az új hadműveletek elindítása nem fognak jelentős változást hozni a konfliktus kimenetében. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő nyilatkozata szerint "területfeladás nélkül nem lehet győzni, ezt már Nyugaton is sokan elismerik". A Financial Times nemrég arról számolt be, hogy Ukrajna, az említett okok miatt, mérsékeltebb célok elérésére törekszik, bár hivatalosan nem mondott le az elveszített területekről.

Zelenszkij új stratégiája, melyet "győzelmi tervnek" keresztelt el, a további nyugati támogatás keresésére összpontosít, hogy katonailag és diplomáciailag is a tárgyalóasztalhoz kényszerítse Oroszországot. Nyugati diplomaták mellett egyre több ukrán tisztviselő is hajlik arra, hogy egy olyan megállapodás keretein belül Ukrajna jelentős biztonsági garanciákat nyerjen, cserébe Oroszország megtarthatja a jelenleg megszállt területeit.

Ez nem jelentené Kijev jogi elismerését az orosz szuveneritásnak ezeken a területeken, mivel ez súlyosan alááshatná a nemzetközi rendet. A kérdés azonban, hogy Ukrajna a diplomácia eszközével hogyan próbálhatná meg visszaszerezni a területeket.

A NATO-tagságért cserébe a területek feladása lehet az egyetlen járható út, azonban az ukránok számára a területvesztés továbbra is tabutéma. Nyíltabban folynak a diskurzusok a biztonsági garanciák igényléséről a Moszkvával kötendő megállapodás részeként. Zelenszkij a washingtoni látogatása során hangsúlyozta a "gyorsított NATO-tagság" iránti vágyát, de az Egyesült Államok és a NATO egyelőre csak azt hangoztatja, hogy "Ukrajna jövője a NATO-ban van".

A NATO attól tart, hogy ha Ukrajna a háború vége előtt belépne a szövetségbe, közvetlen részesévé válna a konfliktusnak. Jens Stoltenberg, a NATO leköszönő főtitkára azonban azt állította, hogy erre is lehet megoldást találni, említve például Japánt, amelynek biztonsági garanciái nem vonatkoznak a Kuril-szigetekre, amelyek Oroszország fennhatósága alatt állnak.

A nyugatnémet modell, amely már körülbelül másfél éve téma a szakértők körében, egyre népszerűbb a hivatalos körökben is. A terv hívei elismerik, hogy Moszkva nem lenne boldog egy ilyen elképzeléstől, azonban a háború során eddig elért eredmények mutatják, hogy a győztes stratégia továbbra is keresztezi az ukrán politikai terveket.

A kérdés továbbra is az, hogy az Egyesült Államok és a szövetségesek készségesen védik-e Ukrajna megmaradt területeit a NATO-tagság megtartása érdekében. Olaj Scholz német kancellár például attól tart, hogy ez Németország háborúba keveredését jelentené Oroszországgal. Az ukrán NATO-tagsághoz vezető út tehát rögös, és a Nyugatnak egyelőre nincs győztes stratégiája.