Az orosz védelmi minisztérium vezetője, Belouszov, hangzatos nyilatkozatot tett, amely az Oroszország és a NATO közötti feszültségek újabb szintjét jelzi. A NATO jálusi csúcstalálkozójára és az Egyesült Államok és más észak-atlanti szövetséges államok katonai doktrínáira hivatkozva azt állította, hogy Moszkvának fel kell készülnie egy közvetlen konfrontációra a „tolakodóbb” NATO-val az elkövetkező évtizedben.

Belouszov kiemelte, hogy a védelmi minisztérium tevékenységei a maximális felkészültség biztosítására összpontosítanak, amely magában foglalja egy esetleges katonai konfliktust a NATO-val Európában. Ezzel párhuzamosan számos szükséges reformot és átalakítást javasolt, arra figyelemmel, hogy a jövőbeli katonai konfliktusok természete megváltozhat.

A miniszter figyelmeztetett, hogy Washington nukleáris erőinek korszerűsítése zajlik, és hogy az Egyesült Államok rakétavédelmi bázist nyitott Lengyelországban, ami így egy újabb fokozata a feszültségnek. Ezen kívül megemlítette, hogy a NATO új harckészültségi terveket dolgozott ki, és Washington közepes hatótávolságú rakéták telepítését tervezi Németországban, 2026-tól, amit a NATO jálusi csúcstalálkozóján is bejelentettek.

Belouszov nem titkolta, hogy az Egyesült Államok hamarosan hozzáférhet hiperszonikus rakétákhoz, amelyek nyolc percen belül elérhetik Moszkvát. Ez a fejlesztés nemcsak Oroszország, hanem az egész világ biztonsági helyzetére komoly hatással lehet.

A NATO és Oroszország közötti feszültségek fokozódása aggasztó mértékű, és a nemzetközi közösség figyelmét is felhívja arra, hogy a globális béke és stabilitás érdekében sürgős párbeszédre van szükség. Mi várható a közeljövőben, és hogyan reagálnak majd a hatalmak a megnövekvő katonai jelenlétre? Az események alakulása a világpolitika újabb fontos mérföldkövévé válhat.