A múlt évi, 1,5 millió válaszolót vonzó nemzeti konzultáció, amely a szuverenitás védelmét hirdette, az idén a gazdasági helyzet javítását célozza meg a kormány szerint. Az előző politikai akció első hónapjában közel 400 ezer válasz érkezett, azonban az idei konzultációval kapcsolatos részadatok nem ismertek. Elképzelhető, hogy a részvételi arány sokkal alacsonyabb, így a kormányzati tájékoztatás is ennek köszönhető, hogy egy hónappal a kezdés után nem hoztak nyilvánosságra részvételi adatokat – sem a fideszes politikai vezetők, sem a kormányzat válaszolt a HVG érdeklődésére.

Az alacsony részvételi arány mögött állhat, hogy a konzultáció formája, eszközei és célkitűzései változtak, ami miatt érdektelenné vált. Különösen a 60 év feletti, a kormányhoz közel álló szavazók körében válhat népszerűvé, azonban a figyelem elterelheti a hangsúlyt a kormányzati ügyintézésről például Magyar Péter hasonló akciója miatt.

A kormány gazdasági konzultációjának kérdőíveit október 28-án kezdték postázni, míg a Fideszt már akkor előzte meg a Tisza Párt „társadalmi párbeszéde”, amely kizárólag online érhető el, így papíralapú válaszadásra nincs lehetőség.

Történelmi pillanat, hogy először hasonlítható össze a nemzeti konzultáció egy ellenzéki kezdeményezéssel, mint a Tisza Párt kampányával. Miközben a nemzeti konzultációk főleg kormányzati döntések megerősítését célozzák, a Tisza Párt a javaslatok priorizálására hívja a válaszadókat, fontosabb kérdéseket helyezve a középpontba.

A két akció között jelentős különbségek vannak: - A Tisza Párt kérdései nem véglegesen eldöntendőek, hanem témák fontossági sorrendbe állítását kérik, - A Tisza Párt megfogalmazásai világosabbak és semlegesebbek, míg a nemzeti konzultációk esetén gyakran elérik a hazugság és manipuláció határait.

A Tisza Párt által indított konzultáció célja a közvetlen, felnőtt és döntésképes válaszadók bevonása a közpolitikai diskurzusba, nem kívánva csak a kormány aktikus támogatását biztosítani, hanem elősegítve a valódi társadalmi párbeszédet.

A Tisza Párt konzultációja immár a második heténél tart, míg a kormányzati konzultációk nosztalgikus emlékét élik. A tapasztalatok szerint a kormánynak nehézséget jelentett megoldani a munka pénzügyi keretét, hiszen a legutolsó, 2022-es menedzsment költségei átlépték a 10 milliárdot.

A kormányzat a nemzeti konzultációkat a „Minden vélemény számít!” szlogennel hirdeti, azonban javíthat a helyzetén, ha a válaszokat ténylegesen értékelné és figyelembe venné a társadalmi igényeket, hiszen a részvétel és a költségek kontrollrendszere kulcsfontosságú a jelenlegi politikai tájban.