A kormány váratlan lépésre szánta el magát, amikor kedden reggel bejelentették, hogy az Alaptörvény módosítását helyezik napirendre az igazságügyi bizottságban. Ezt csupán háromnegyed órával az ülés előtt tették, ami sok képviselőt meglepett. A tervezett módosítás lényege, hogy a legfőbb ügyész pozícióját ezentúl olyan személyek is betölthetik, akik nem rendelkeznek ügyészi múlttal.

A jelenlegi Alaptörvény szerint "a legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre." A kormány azzal indokolja a törvénymódosítást, hogy azóta, hogy a 2010-es rendszerváltozást követően három legfőbb ügyészből kettő nem rendelkezett ügyészi múlttal a megválasztásakor. Ezen kívül a kormány más európai országok gyakorlatát is említi, ahol nincs ilyen követelmény, például Hollandiában, Lengyelországban, Dánielban és Svédországban.

A jogi változtatások mellett az igazságügyi bizottság elé került egy másik törvényjavaslat is, amely az ügyészek jogállásáról szóló szabályokat módosítaná. Ez a javaslat kimondja, hogy ha a megválasztott legfőbb ügyész nem áll ügyészségi jogviszonyban, akkor az eskütételt követően automatikusan létrejön.

A módosítás időzítése különösen érdekes, hiszen jelenleg nincs újabb legfőbb ügyész választásra lehetőség, mivel Polt Pétert legutóbb 2019-ben választották meg egy újabb kilenc éves ciklusra, így megbízatása 2028 decemberéig tart. Ezért a kormánynak valószínűleg jövőbeni tervei vannak a legfőbb ügyészség jövőjével kapcsolatban.

Ezen kívül a kormány egy másik fontos jogszabályt, a választási törvényt is módosítaná, amely többek között átírná a budapesti és Pest megyei választókerületek számát. Emellett technikai jellegű változtatásokat is tartalmaz, például eltörölnék a szavazólapok borítékba való helyezésének kötelezettségét.

A közeljövő fejleményei izgalmasak lesznek, hiszen a kormány jelen lévő folyamatai és változtatásai komoly hatással lehetnek az igazságszolgáltatás működésére Magyarországon. Figyelni fogjuk a következő lépéseket!