A horvát származású virológus, Beata Halassy, akinek nyilvánvalóan magyar gyökerei is vannak, 2020-ban, 49 éves korában szembesült azzal a tragikus hírrel, hogy kiújult a rákja, miután korábban már masztektómián esett át a bal mellén. A hagyományos kemoterápiára nem tudott rábólintani, így kétségbeesetten keresett alternatív megoldást.

Halassy kutatási hátterét felhasználva és a szakirodalmat tanulmányozva döntött úgy, hogy megpróbálkozik egy olyan kezelési módszerrel, amelyről eddig sosem hallott. Az eljárás, az onkolitikus viroterápia (OVT), amely során vírusokat használnak a daganatos sejtek elpusztítására, új reményt jelentett számára. Az OVT klinikai vizsgálatok eddig főként késői stádiumú áttétes rák esetén bizonyította hatékonyságát, de Halassy úgy érezte, hogy a korai stádiumú mellrákra is alkalmazható lehet.

A virológus nem éppen OVT szakértőként kezdett, de a vírusok laboratóriumi tenyésztésében szerzett tapasztalata alapján bizalommal döntött a kanyaró- és a vesicularis stomatitis vírussal (VSV) végzett kísérletezéssel. Mindkét vírus korábbi kutatások során már kifejezetten a rákos sejtek megfertőzésére és azok meggyilkolására volt képes.

Már korábban is tesztelték a kanyaró vírust áttétes emlőrák kezelésekor, de Halassy elsőként próbálkozott a mellrák ezen új megközelítésével.

A kezelést követően a tumor jelentős zsugorodáson ment keresztül, és a környező szövetekre gyakorolt negatív hatása kisebb lett, így lehetővé vált a sebészeti eltávolítás. Halassy nemcsak a tumor méretének csökkentését tapasztalta, hanem azt is, hogy immunsejtek, limfociták is beszivárogtak a daganat körül, ami az immunválasz aktiválódását jelzi.

„Sikerült aktiválni az immunválaszunkat, amely küzdött a vírusokkal és a rákos sejtekkel” – nyilatkozta Halassy.

Az OVT sikeres eredményei felkeltették a figyelmet a tudományos közösségben. Halassy esete arra utal, hogy az önkezelés nemcsak lehetséges, hanem a jövő rákkezelési lehetőségeit is átalakíthatja. A viroterápiás technikák feltárása és a vírusok gyógyszerként való felhasználása új reményeket adhat a rákbetegeknek.

Azonban Halassy tudományos közleményének publikálását számos folyóirat elutasította az etikai kérdések miatt, mivel egyedülálló esetek alapján nehéz általánosítani. Jacob Sherkow véleménye szerint viszont fontos, hogy az önkísérletezés miatti tudás ne vesszen el a tudományos közlés hiányában.

Halassy hangsúlyozta, hogy ez a kezelés nem mindenkinek való, hiszen az tudományos ismereteket és szakértelmet igényel. Míg korábbi tapasztalatait nem tudja mindenki reprodukálni, saját kutatásaiban a jövőben hasznosítani kívánja eredményeit.

Ez az eset új irányokat mutathat a rák korai diagnózisában és kezelésében, valamint a vírusok jövőbeli alkalmazásában a terápiás célokra.