A mesterséges intelligencia (MI) napjainkra gigantikus erőforrássá vált, amely nem csupán a globális gazdaságot és a vállalkozások működését formálja át, hanem a hétköznapi életünkre is jelentős hatással bír. A legfrissebb előrejelzések szerint 2027-re az MI-hez köthető költségek elérhetik a 407 milliárd dollárt, és a technológia robbanásszerű fejlődése következtében az ipari piacok évente átlagosan 36,6%-kal bővülnek 2024 és 2030 között.

Az MI alkalmazások hatalmas mennyiségű energiát igényelnek, és ez a kihívás kulcsfontosságúvá vált a fenntarthatóság szempontjából. Adatok szerint a GPT-3 modell betanítása például 1287 megawattóra villamos energiát emésztett fel, ami 552 tonna CO2 kibocsátást eredményezett - ez körülbelül 123 benzines autó éves emissziójának felel meg.

Hogyan tudjuk tehát kezelni a mesterséges intelligencia alkalmazásainak növekvő energiaigényét, miközben minimalizáljuk a bolygóra gyakorolt negatív hatásokat? Az adatok arra világítanak rá, hogy a hatékony energiaelosztó rendszerek és fenntartható technológiák, például a megújuló energiaforrások bevezetése kulcsfontosságú megoldás lehet. A Schneider Electric elemzései hangsúlyozzák, hogy az adatok helyes kezelése és energiakezelési stratégiák alkalmazása komoly előnyöket kínálhat az adatközpontok számára.

A liquid cooling technológia, amely lehetővé teszi a hűtőfolyadék használatát a szerverek hűtésében, a légkondicionálás helyett még népszerűbbé válik, hiszen hatékonyabban képes kezelni az MI által termelt hőt. Benyovszky-Aszód Katalin, a Schneider Electric szakértője szerint ez nemcsak a hűtési hatékonyságot növeli, hanem a szerverek teljesítményét és megbízhatóságát is fokozza.

Egy új trend az MI által vezérelt automatizálás és adatelemzés, amely segíthet az adatközpontok üzemeltetőinek abban, hogy csökkentsék az energiafogyasztásukat és a szén-dioxid-kibocsátásukat. Az Equinix esete kiváló példa erre: az MI-alapú hűtéstechnológiának köszönhetően a vállalat 9%-kal növelte energiahatékonyságát, miközben biztosította adataik biztonságát és gyors hozzáférhetőségét.

A mesterséges intelligencia energiájának okos felhasználása tehát nem csupán a technológiai előnyöket biztosít, hanem hozzájárul a nettó zéró kibocsátás eléréséhez is. Az MI technológiák fenntartható bevezetése és alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőben egy egyre inkább digitalizálódó világban is megőrizzük környezetünket.