Az Eurostat legújabb jelentése szerint 2023-ban 81,4 évre emelkedett az uniós tagállamok állampolgárainak születéskor várható átlagos élettartama, ami 0,8 évvel magasabb az előző évhez képest. Ez a szám már meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet is, hiszen a legmagasabb értéket 2019-ben, 81,3 évben regisztrálták. A COVID-19 világjárvány kitörése drasztikusan csökkentette ezt a mutatót, amely 2020-ban 80,4 évre, majd 2021-ben 80,1 évre esett vissza.

A régiós adatok szerint 2023-ban Madrid (Spanyolország) továbbra is a legmagasabb várható élettartammal rendelkezik, 86,1 évvel, melyet a Trento (Olaszország) és Aland (Finnország) régiók követnek, mindkettő 85,1 évvel. Tehát a nyugati országok valóban élen járnak az egészségmegőrzésben.

Sajnos, a legrosszabb mutatókat Bulgária három régiója (73,9 - 75,2 év) és Magyarország északi térsége, valamint Mayotte (Franciaország) tengeren túli régiója (mindkettő 74,9 év) jegyezte. Az ilyen eltérések sürgetik a különböző országok közötti szociális és egészségügyi reformok sürgős szükségességét.

A magyarországi régiók között 2023-ban jelentős fejlődés látható. A nyugat-dunántúli régióban a várható élettartam 76,9 évről 77,4 évre nőtt. Pest megyében is hasonló a helyzet, az előző évi 76,7 évről 77,4 évre emelkedett. A dél- és közép-dunántúli régiók szintén 76,7 évre nőttek, míg a dél-alföldi régióban a 75,5 évről 76,2 évre emelkedett.

Budapesten a legmagasabb a várható élettartam, amely 78,8 év, előző évi 78,1 évével szemben. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a főváros egészségügyi ellátása kiemelkedő, azonban a vidék esetei is fontosak, hiszen még mindig komoly eltérések vannak a különböző régiók között.

A nők és férfiak közötti élettartambeli különbség továbbra is hangsúlyos, az uniós női átlag 2023-ban 84 év, míg a férfiak esetében 78,7 év. Magyarországon a nők várható élettartama 79,9 év, míg a férfiaké 73,4 év. A legnagyobb különbség Lettországban figyelhető meg, ahol a nők 10,1 évvel hosszabb életet élnek, mint a férfiak.

Ha figyelembe vesszük a jövőt, a különbségek csökkentése érdekében fontos, hogy a magyar kormány és az EU is fókuszáljon a megfelelő egészségügyi intézkedésekre, támogatásokra, és a lakosság egészségtudatosságának növelésére.