Angela Merkel, a volt német kancellár, aki már régóta a politikai színtéren mozog, a BBC-nek adott interjúban osztotta meg aggodalmait Ukrajnáról és Vlagyimir Putyin nukleáris fenyegetéseiről. Merkel hatalomrajutását és 16 éves vezetését számos válság kísérte, beleértve a pénzügyi válságot és a 2015-ös migrációs krízist.

Merkel elmondta, hogy 2008-ban nem támogatta Ukrajna NATO-csatlakozását, mivel úgy vélte, hogy a csatlakozás megkezdése megnövelte volna annak a valószínűségét, hogy Oroszország agresszívebben lép fel. Putyin nem nézte volna tétlenül Ukrajna NATO-hoz való csatlakozását, ezért a kancellár úgy ítélte meg, hogy Ukrajna akkor nem volt felkészülve a védekezésre, így elkerülhetetlen lett volna a konfliktus robbanása.

A volt kancellár aggodalmát fejezte ki Putyin legutóbbi nukleáris fenyegetései miatt, kiemelve, hogy mindent meg kell tenni a nukleáris fegyverek használatának elkerülése érdekében. „Bár nem szabad pánikba esni, el kell ismerni, hogy Oroszország a világ két legnagyobb nukleáris hatalma közé tartozik, és a fenyegetés valós” – mondta Merkel.

Merkel hivatali ideje alatt népszerű politikai alak volt, most azonban elsősorban Oroszországgal való kapcsolatai miatt gyakran kritikák kereszttüzébe kerül. Könyvében, amely nemrégiben jelent meg, arról ír, hogy mindent megtett az oroszokkal való békés együttműködés érdekében, de a helyzet változása azóta drámaian megnehezítette ezt.

A háború következményei súlyosan érintették Németország gazdaságát, mivel az orosz energiától való függetlenség csökkentéséhez a német ipar a költségesebb LNG-vásárlásokra kényszerült. A német ipari szereplők az elmúlt hónapokban egyre inkább panaszkodnak a költségek megnövekedésére, ami megnehezíti a működésüket.

Az ukrajnai háború új fejezetet nyitott Európa és Oroszország kapcsolatában, amely mára alapvetően megváltoztatta az európai politikai és gazdasági normákat. Merkel szerint a mostani geopolitikai helyzet, amelyben Kína és Oroszország magabiztosabban lép fel, míg a nyugati világ gyengébben jelenik meg, aggasztó jelenség. A hagyományos politikai rendszerek nyomás alatt állnak, a választók elégedetlensége pedig folyamatosan növekszik.

A volt kancellár arra is figyelmeztetett, hogy Donald Trump lehetséges visszatérése esetén a legnagyobb kérdés az lesz, hogy az mennyire fogja megerősíteni az európai biztonságot. Merkel arra bátorítja az európai politikai vezetőket, hogy világosan kommunikálják prioritásaikat és ne féljenek kifejezni véleményüket, még ha Trump taktikája néha szokatlan is.

Végül, amikor Merkel arról beszélt, hogy hiányzik-e neki a hatalom vagy a politika, határozottan kijelentette: „Nem, egyáltalán nem.” Ez a válasz visszaigazolja, hogy a politikai színfalak mögött eltöltött évek után Merkel most másfélre összpontosít, talán még az európai politikai diskurzusra is a jövőben.