A Föld életének megszületése szorosan összefonódik a Hold létezésével. Az asztrofizikai elméletek szerint a Hold megsemmisülése nemcsak drámai következményekkel járna, de alapvetően megváltoztatná a Föld ökoszisztémáit is. Bár a Föld képes lenne egy darabig megélni a Hold nélkül, a környezeti feltételek rendkívül ingataggá válnának.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a Hold keletkezése 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy Mars méretű égitest Földbe való ütközése révén történt, amely hatalmas mennyiségű törmeléket lökött ki az űrbe. E törmelékekből keletkezett a Föld körüli holdszerű égitest, amely számos területen stabilizáló szerepet játszik.

Ha a Hold eltűnne, az óceánok árapályjelenségei jelentősen csökkennének. A Hold gravitációja a dagály és apály ciklusainak fő mozgatórugója; ennek hiányában az ökoszisztémák, különösen azok, amelyek az árapály zónákhoz kapcsolódnak, drámai változásokat és gyors pusztulást szenvednének el. Jelenleg a világ népességének csaknem 40%-a él a tengerparti régiókban, így a világ élelmiszer-ellátási lánca is veszélybe kerülne.

Ezen kívül a Hold védi a Földet a legtöbb meteorit becsapódástól, így annak hiányában a Föld felszíne sokkal gyakrabban lenne kitéve pusztító eseményeknek. Az életciklusokban és viselkedésbeli mintákban is zűrzavar támadna, hiszen számos állatfaj, például a tengeri teknősök és különböző madarak is a Hold fénye alapján tájékozódnak.

A stabil éghajlat szempontjából is katasztrofális következményekkel kellene számolnunk. A Föld tengelyferdesége jelenleg 23,44 fok, de a Hold stabilizáló hatása nélküli szélsőséges elmozdulások akár 45 fokot is elérhetnek. Ez drámai éghajlati változásokat idézhetne elő, például szélsőséges időjárási körülményeket, amik a mezőgazdasági termelést is fenyegetnék.

Az űrkutatás szempontjából is komoly hátrányokat jelentene a Hold eltűnése. A Holdra épülő bázisok és infrastruktúrák létfontosságúak a jövőbeli Mars-küldetésekhez – mivel a kiszorzott energia költségek is alacsonyabbak Holdról indulva.

Az, hogy a Föld kevesebbet tudna a saját múltjáról, szintén figyelemreméltó. A Hold kutatása kulcsszerepet játszik abban, hogy megértsük a Föld geológiai történelmét, amelyre a Hold felszínén található ősi kráterek és geológiai képződmények adnak választ.

Végül, a Hold nélkül sokkal csillagászati élményektől is megfosztanánk magunkat. A csodás csillagképek és a csillagok fénye a Hold távcsőként hatását is elveszítené. Ezen felül képzeljük el, hogy több égi jelenséget, mint például a bolygók együttállását, sokkal tisztábban láthatnánk – de ez mind azt jelentené, hogy a Hold nélküli éjszakák egyszerűen szomorúbbak és unalmasabbak lennének.

Egyes kutatók azt is felvetették, hogy ha a Hold felrobbanása bekövetkezne, a darabjai egy elképesztően lenyűgöző gyűrűt alkothatnának a Föld körül, ami a Saturnuséhoz hasonló, csodálatosan gyönyörű látványt nyújtana. Tehát a Hold hiánya rendkívül paradox helyzetet teremt: még ha a látható univerzum sokkal változatosabb is lenne, mégis visszahoznák a szomorúságot, mivel a Hold csillogó jelenléte mindennapjaink szerves része.