A betlehemi csillag a karácsonyi ünnepkör egyik legismertebb szimbóluma, amely számos versben, dalban és művészeti alkotásban megjelenik. A története részben a Bibliából, Máté evangéliumából származik, ugyanakkor sok részlet egy későbbi időszakban alakult ki. A Greenwichi Királyi Obszervatórium oldalán emlékeztetnek arra, hogy a csillag valódi természetének tudományos vizsgálatát nehezíti, hogy a görög szó, amit általában csillagnak fordítanak, más égitestekre, például üstökösökre is utalhat.

A szövegben nem említenek különösebben fényes égitesteket, és a napkeleti bölcsek számára a csillag jelentőséggel bírt, de mások számára nem feltétlenül. Érdekes, hogy a betlehemi csillag mibenléte körüli tudományos diskurzus több évtizede tart, és a kutatók számos elméletet fogalmaztak meg.

Szupernóva vagy üstökös?

A karácsonyi történethez kapcsolódó egyik elmélet Johannes Kepler nevéhez fűződik, aki a 17. században azt javasolta, hogy a betlehemi csillag valójában egy szupernóva-robbanás következménye volt. Ezt az elképzelést később több tudós is támogatta, ám a bizonyítékok gyűjtése korlátozott volt, mivel a korabeli források hiányosak.

Egy másik, a 3. századból származó magyarázat szerint a csillag egy üstökös volt, amely szintén összhangban van Máté evangéliumának azon értelmezésével, miszerint a bölcsek egy mozgó csillagot követtek. Az üstökösök mozgásának sajátossága alapján ez egy logikus magyarázat - különösen fontos lehetett a korabeli emberek számára.

A Jupiter különös pályája

Keplerhez kapcsolódik az a megfigyelés is, amely szerint a Jupiter és a Szaturnusz együttállása hozhatta létre a csillag hatását. A történelem során három szoros konjunkció is lezajlott, de egyik sem volt olyan közel, hogy a két égitestet egyetlen fényes csillagként érzékeljék. Azonban ezek az események vallási vagy asztrológiai szempontból jelentőséggel bírhattak.

Az ötödik népszerű elmélet a Jupiter, a Regulus csillag és a Vénusz együttállásában keresheti a választ a kérdésre. E három égitest mitológiai szimbolikája különösen érdekes: a Jupiter gyakorlatilag a jog és az igazságosság szimbóluma, míg a Regulus a hercegséget jelenti, a Vénusz pedig a szerelem és a termékenység istene volt az ókorban. Az együttállás így a királyok királyának születéseként értelmezhető, amely egy új korszak kezdetét jelentheti.

Bár sok elmélet elképzelhető, a betlehemi csillag valódi jelentősége a mai napig rejtély marad. Mi lehetett a szimbolikája a karácsony ünnepének, és hogyan formálta a vallási és kulturális hagyományokat? A kérdések továbbra is foglalkoztatják a tudományos közösséget és a hitvallásokat, így a történet még közel sem ér véget!