Miért Van Az, Hogy Magyarország A Minimálbér Emelés Ellenére Is Lebegett Románia És Lengyelország Árnyékában?
2024-12-28
Szerző: Ádám
2025-re jelentős, 9%-os minimálbér-emelés várható Magyarországon, és ha minden jól alakul, a következő években további 13-14%-os emelések is következhetnek. Ezt a hároméves bérmegállapodást a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői november végén írták alá.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott elemzés szerint a 9%-os emelés nagyrészt megfelel a régiós átlagoknak, mivel Csehország, Románia, Szlovákia és Lengyelország is 8,5%-10,1% közötti emelésekkel tervezi a minimálbér növelését.
Fontos azonban, hogy a helyzet nem csupán a növelés mértékéről szól. A növekvő minimálbér ellenére könnyen gondolhatnánk, hogy a jövőben jobban megélhetünk Magyarországon, mint a szomszédos országokban. Azonban ha megnézzük a régiós bérviszonyokat, világossá válik, hogy a helyzet nem olyan rózsás.
Az Eurostat adatai és az MNB számításai szerint a lengyel minimálbér már évtizedek óta jelentősen magasabb a többi régiós országéhoz képest. Korábban, 2021-ben Magyarország a második helyen állt a legalacsonyabb bérrel, ám azóta Románia előttünk elhúzott. A magyar minimálbér önálló emelkedése ellenére a szlovák és cseh minimálbér már most is magasabb, és várhatóan jövőre is ez a helyzet marad.
Érdemes megjegyezni, hogy ezek az adatok vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt értékek, tehát azt jelzik, hogy mennyit ér a pénz a piacon, nem csupán a bruttó összegükről van szó. Románia és Lengyelország az EU statisztikái szerint olcsóbb, mint például Csehország, így ott a kisebb bérek is többet érhetnek a helyi vásárlóerő szempontjából.
Sőt, az Esztétikus Életmód című portál legfrissebb kutatásai azt mutatják, hogy a magyar munkavállalók jelentős része a minimálbér emelése ellenére is kénytelen másodállást vállalni a megélhetési költségek fedezésére. Az elmúlt időszakban többször figyelték meg, hogy a fiatal generációk egyre inkább vállalkozásokba kezdenek, hogy támogassák a fő jövedelmüket, míg a középkorú munkavállalók gyakran elhagyják az országot a jobb lehetőségek reményében. A helyzet tehát összetett, és megköveteli a kormánytól, hogy komoly lépéseket tegyen a megélhetési problémák megoldása érdekében.