Kovács Péter, a legenda

Kovács Péter, a legenda 323 alkalommal öltötte magára a magyar válogatott színeit, amit nemcsak a hazai szinten, hanem nemzetközi téren is kiemelkedőnek számít. Vajon mi lett volna, ha a hetvenes-nyolcvanas években már létezett volna Európa-bajnokság? Az ő idejében kétszer négyévente szerveztek világbajnokságot, és minden évben ott voltak a tradicionális kézilabdatornákon. Érdekes, hogy ha akkoriban lett volna Eb, talán még többször is megörvendeztetett volna minket a góljaival, hiszen pályafutása alatt 1797 gól fűződik a nevéhez.

Kovács kezdeti karrierje

Kovács sportolói karrierje kezdetén sokan kétkedtek benne, mint fiatal tehetség, mert nagydarab volt és az edzések során nem tudta, melyik a jobb vagy bal lába. Első klubjában a Honvédnál, ahol fél év alatt tizenhárom centivel nőtt, az edzője azt javasolta, hogy keressen másik csapatot. De Kovács feladni nem akarta, tovább próbálkozott, és végül meglepve az edzőit, már tizenöt évesen szerepet kapott a válogatottban.

A győzelem vágya

"Benedek Tibor egykori mondása jutott eszembe, miszerint soha nem volt kiemelkedő labdaérzékem, de annál jobban vágytam a győzelemre," mondja Kovács. Ez az elhivatottság és akarat volt, ami meghozta számára a sikert, még ha esztétikailag nem is volt minden tekintetben kiemelkedő a játékstílusa.

Kiemelkedő sikerek

Pályafutása alatt kiemelkedő sikert könyvelhetett el az 1982-es BEK-győzelmét a Honvéddal, valamint az 1986-os világbajnoki ezüstérmét a válogatottal. A csapatmunkát és a jól összehangolt edzésmunkát hangsúlyozza, véleménye szerint a sikerhez elengedhetetlen volt a csapattársaival való szoros együttműködés.

Visszatérés a pályára

A kilencvenes években, miután 1988-ban visszavonult, Kovács Péter 40 éves korában újra visszatért, hogy a 1995-ös világbajnokságon részt vegyen. Ekkor, több mint egy évtized múltán, a régi rutin megszerzése segítette, hogy újra megmutathassa tudását. Azóta már több nemzetközi torna és verseny tapasztalatával a háta mögött nyilatkozik a jelenlegi magyar válogatottról és a sportág fejlődéséről.

A jelenlegi helyzet és emlékek

Ma, 70 évesen is az a közvetlen és szemléletes stílus jellemzi, ami a karrierje során végigkísérte. "Szerencsésnek érzem magam, hogy a kézilabda révén olyan helyeken járhattam, ahol soha nem lett volna lehetőségem az élet más területein" – zárja beszélgetését a kiváló sportoló, emlékezve azokra az időkre, amikor a magyar kézilabda világszinten is elismert volt.