Az utóbbi időben egyre gyakoribbak az olyan hírek, amelyek különféle vásárlói bojkottokról számolnak be. Balkáni országokban, például Koszovóban, az élelmiszerboltokkal szembeni bojkott hívta fel a figyelmet a helyi lakosok közötti összefogásra. Elon Musk politikai nézeteinek hatására a Tesla eladásai drasztikusan csökkentek Európában, a cég részvényei pedig nagyot estek. Kanadában sokan bojkottálják az amerikai termékeket Donald Trump vámpolitikája miatt. A bojkottok hatékonysága és eredményessége azonban rendkívül eltérő.

Kis bojkott-történelem

A bojkott kifejezés az 1880-as évek írországi eseményeiből származik. Charles Boycott, aki nem megfelelően bánt a bérlőivel és munkásaival, egyre inkább elveszítette a kereskedők bizalmát. Az ő ügye lett az első példa arra, hogy a közösség kollektíven visszautasít egy céget, ami jól mutatja a fogyasztói ellenállás erejét.

Más példákat is találhatunk, mint például 1791-ben, amikor Angliában a rabszolgákkal megtermelt cukor vásárlását bojkottálták, így jelentős csökkenést eredményezve a cukorfogyasztásban. A Martin Luther King által vezetett alabamai buszbojkott is hasonlóan eredményes volt, amely végül jogi változásokhoz vezetett az Egyesült Államokban.

Újabb jelentős bojkottok

Jelenleg az orosz-ukrán háború miatt több mint ezer nyugati cég felfüggesztette tevékenységét Oroszországban. A bojkottok hatékonysága vegyes, hiszen egyesek szerint nem okozták a vártt mértékű változást az orosz hadsereg finanszírozásában.

Az Izrael és Hamász közötti háború is újabb cégek bojkottjához vezetett, sokan nem látogatnak McDonald’s vagy Starbucks helyeket, mert a vállalatok izraeli politikai állásfoglalása ellen tiltakoznak. A Starbucks a munkavállalói szakszervezettel szemben is peres eljárásokat indított, ami csak súlyosbította a helyzetet.

Érdekes, hogy a Bud Light sörmárka marketingkampánya, melynek arcává Dylan Mulvaney transznemű influenszert választották, 1 milliárd dolláros veszteséget okozott a vállalatnak, amely azóta elveszítette vezető pozícióját a piacon.

A sikeres bojkott titkai

Egy bojkott megszervezéséhez négy alapvető szempont szükséges: világos célokkitűzés, tudatosság és edukáció, kitartó mobilizálás és gazdasági hatásgyakorlás a céggel szemben. Azonban az utóbbi évtizedek tapasztalatai alapján kiegészültek a tényezők egy új elemmel: minél nagyobb figyelmet kap a bojkott a médiában, annál valószínűbb, hogy eredményes lesz. A közösségi média ereje nem vitatható, de a fogyasztási szokások megváltoztatása nem könnyű feladat, hiszen az emberek hajlamosak ragaszkodni a megszokott termékekhez.

A bojkottok általában kudarcba fulladnak, mert a fogyasztók nehezen változtatnak vásárlási szokásaikon, még akkor is, ha szeretnék elérni a változást. Továbbá, a közösségi média gyorsan megváltozó információáramlásában a figyelem fenntartása kulcsfontosságú lehet, de csak rövid távon. A bojkottok hírének folyamatosan frissülniük kell, hogy fenntartsák a közvélemény érdekét, és elkerüljék a feledésbe merülést.

Az emberek szokásai és a bojkott hatékonysága közötti feszültség kihívások elé állítja a közösségeket, amelyeknek meg kell találniuk a módját, hogy valódi változást érjenek el az érintett cégeknél.