Magyarország az akkumulátorgyártás őrült ütemű terjeszkedésével a világ egyik legnagyobb gyártó központjává válik, de ezzel együtt komoly környezeti problémák is felmerülnek. A közelmúlt tapasztalatai, mint az Andrada Group ügye, amikor a lakosság elutasította az üzem telepítését, figyelmeztető jelek. Az Alsózsolcán és Sósakuton tapasztalt botrányok - mint a megnövekedett légszennyezettség és a munkavédelmi előírások sérülése - más településeken is riadalmat kelthetnek.

A Samsung SDI példája is aggasztó, hiszen ez a gyár 2022-ben második volt a veszélyes hulladéktermelés terén, 35,1 ezer tonnával, és a bővítés miatti növekedés folytán ez a szám a jövőben még nőni fog. Kiderülhet, hogy a gödi üzem Magyarország legnagyobb veszélyeshulladék-kibocsátója lesz, amennyiben a kormány nem figyel a környezetvédelmi előírásokra.

A kormányt most egy új törvénytervezet foglalkoztatja, amely a akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek létesítését szabályozná. A tervezet értelmében Nagy Márton miniszter lenne az, aki kijelöli ezen üzemek helyszínét, azonban a kijelölés feltétele, hogy a helyszínen legalább egymilliárd forintos költségigényű beruházás valósuljon meg. A javasolt rendszer azonban felveti a kérdést, mi történik a helyi közösségek jogainak és érdekeiknek védelmével. A Greenpeace és más civil szervezetek már most komoly ellenállásba ütköztek az új jogszabályok ellen, mivel attól tartanak, hogy ezek a jogszabályok nem veszik figyelembe a lakosság véleményét és az esetleges környezeti károkat.

A tervezett törvényjavaslat alkotmányos aggályokat is felvet, mivel az Aarhusi Egyezmény keretein belül a polgároknak joguk van tájékoztatást kapniuk a környezeti hatásokkal kapcsolatos döntésekről. Jelenleg Nagy Márton, aki a nemzetgazdasági miniszter és a társadalmi párbeszédért felelős tag is, úgy tűnik, párhuzamos szerepekben ellentmondásos helyzetet teremtett. A helyi közösségek bevonása nélkül hozott döntések csökkentik a demokratikus folyamatokba vetett bizalmat, ami nemcsak a lakosságot, hanem Magyarország jövőjét is veszélyeztetheti.

A szakértők figyelmeztetnek, hogy ha a kormány nem kezd érdemi konzultációt a lakossággal, az egyes településeken a helyi tiltakozások és feszültségek nőhetnek. Különböző nemzetközi példák és tapasztalatok világosan mutatják, hogy a közösség bevonása és a nyitott párbeszéd elengedhetetlen a fenntartható fejlődés érdekében.

A jövő számunkra fontos kérdése: hajlandó-e a kormány valóban figyelembe venni a lakosság véleményét, vagy továbbra is a nagyvállalatok érdekeire helyezi a hangsúlyt? A helyi közösségek véleménye kulcsfontosságú a jövőbeni környezeti és társadalmi felelősségvállalás szempontjából.