Az utóbbi hetekben egyre több nyugati vezető nyújtotta be a béketerv megvalósításához szükséges javaslatokat. Olaf Scholz német kancellár múlt pénteken telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, míg Emmanuel Macron francia elnök jelezte, hogy a megfelelő időpontban ő is tárgyalásokat kezdeményez az orosz vezetővel.

Európai tisztségviselők szerint a politikai válság megoldásához elengedhetetlen a kompromisszum, mivel egyik fél sem képes döntő győzelmet aratni. A következő politikai szereplő, aki részt vesz a "békefórumon", Recep Tayyip Erdogan török elnök lehet, aki a G20-as ülés keretein belül terjesztené elő javaslatát.

Erdogan javaslata szerint Ukrajna tíz évre elhalasztaná a NATO-csatlakozási tárgyalásokat, cserébe egy demilitarizált zónát hoznának létre a Donbasz térségében. Török tisztviselők szerint jelenleg ez tűnik a legreálisabb megoldásnak, bármennyire is nehezen elfogadható lehet Kijev számára.

A török elnök javaslata egybeesik Donald Trump egykori tervezetével, amely hasonló alapelveket képvisel, ám az isztambuli verzióban nincsenek konkrétumok arról, hogy mely nemzetiségű katonák fogják felügyelni a demilitarizált zónát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és közvetlen munkatársai már utaltak rá, hogy hajlandóság mutatkozik a béke melletti elköteleződés irányába. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az ukránok számára a győzelem egy erős Ukrajna megteremtését jelenti. Az, hogy ez diplomáciai fronton, vagy a csatatéren történik, egy másik kérdés, de lehetnek területi átadások is a megoldás részeként.

A nemzetközi közösség figyelme az elkövetkező hetekben egyértelműen a békefolyamatokra irányul, hiszen mindenki reméli, hogy a harcok mielőbb véget érnek, és tartós béke jön létre a régióban.