Óriási társadalmi veszélyessége van a cselekményeknek, amelyek aláássák a közbizalmat és a nyilvános pályázati rendszerbe vetett hitet – mondta Oláh Gaszton bíró pénteken a Budapest Környéki Törvényszéken. Négy vádlottat ítéltek el egy hatalmas korrupciós ügyben, amely érintette a Pénzügyminisztériumot és több más minisztériumot is.

A harmadrendű vádlott Cs. K. P. bűnösnek bizonyult, aki korábban a Pénzügyminisztérium helyszíni ellenőrzésének osztályvezetője volt. 25 rendbeli hivatali vesztegetés miatt 5 év börtönt kapott, valamint 5 év közszolgálattól eltiltást és 650 ezer forint pénzbüntetést.

A negyedrendű vádlott, M. P., aki szintén a minisztériumban dolgozott, minden vádat bevallott. Őt is 5 év börtönre és 5 év közszolgálati eltiltásra ítélték, 9 rendbeli hivatali vesztegetés miatt.

Az ügy fontos részlete, hogy a harmadrendű vádlott közbenjárásával indultak el a kenőpénzekkel lekötött állami támogatások helyszíni ellenőrzései. Az ötödrendű vádlott R. L. 3 év 6 hónap börtönbüntetést kapott 15 hivatali vesztegetés elfogadása miatt, és 4 évre közszolgálattól eltiltották.

A kilencedrendű vádlott, P. Zs. 6 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadása miatt szintén 5 év börtönt kapott, 2 millió forint vagyonelkobzást is elrendeltek vele szemben.

Az ügyészség az ítéletek után három nap gondolkodási időt kért, hogy nyilatkozzon az ítéletekről, míg a negyed- és kilencedrendű vádlottak fellebbeztek az ítéletek ellen, enyhébb büntetést kérve.

A bíróság döntése azt mutatja, hogy a korrupciós ügyek elleni harc erősebb mint valaha, és a hatóságok elkötelezettek a társadalmi bizalom helyreállításában. Az állami szervek tisztviselőinek börtönbüntetései és a pénzbírságok példát statuálnak a hivatali vezetők számára, és figyelmeztetik őket a törvényesség betartására.

A 2022-es kifogott korrupciós hálózatot több mint 150 ügyész és rendőr leplezte le. Az illegális tevékenységek nemcsak a Pénzügyminisztériumot érintették, hanem a Miniszterelnökséget is, különösen az EU-s támogatások elnyerése körüli visszaélések révén. Az ügyben egyértelműen kirajzolódik, hogy a közszolgáltatások korrumpálása nemcsak egyedi esetekre korlátozódik, hanem szisztematikusan előfordulhat a minisztériumi szinten.

A nyomozás során felmerült, hogy a pénzügyminisztériumi dolgozók és más hivatalnokok összejátszottak annak érdekében, hogy a kenőpénzt fizető cégek nyerjenek pályázatokat. A vád szerint a vesztegetésekben részt vevő tisztviselők csoportosulásai a pályázati rendszert manipulálták, megkönnyítve ezzel a csalásokat.

Ez az ügy a nemzeti hatóságok részéről nem csupán a törvényesség helyreállítását, hanem egyben a közigazgatás átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelését is célozza, amelyre égető szükség van a közelmúltban tapasztalt korrupciós botrányok után.