Németország elkötelezett amellett, hogy növelje Ukrajna védelmi képességeit, és ennek keretében mesterséges intelligenciával vezérelt drónokat szállítanak az országnak. Ezek az innovatív eszközök képesek elektronikus védelmi rendszereket telepíteni, valamint az ellenséges drónok azonosítására és ártalmatlanítására is. A német védelmi miniszter nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a négyezer drón gyorsan bevethető lesz az orosz területeken, akár 30-40 kilométeres távolságban is, célzott támadásokat indítva harci állások és logisztikai központok ellen.

Az első ezer drón szállítását már júniusban bejelentették, azonban a pontos műszaki jellemzők sokáig titokban maradtak. Most azonban kiderült, hogy a német Helsing cég, amely mesterséges intelligenciára specializálódott, áll a drónok gyártása mögött, és már szeptemberben szerződést kötött az ukrán védelmi tárcával.

A drónokat „mini Taurusnak” is nevezik, mivel a német Taurus rakéta teljesítményére utalnak, ami hosszú hatótávolságú, több mint 500 kilométer. Ukrajna többször is kérte ezeknek a rakétáknak a szállítását, hogy erősíthesse védelmi képességeit, de Olaf Scholz német kancellár már korábban elutasította a javaslatot, arra hivatkozva, hogy a nagy hatótávolságú fegyverek szállítása eszkalációt okozhat Oroszország és a nyugati országok között.

A német kancellár szóvivője megerősítette, hogy Olaf Scholz álláspontja nem változott, még az Egyesült Államok által engedélyezett nagy hatótávolságú amerikai rakéták bevetése után sem. Ezzel a lépéssel az Egyesült Államok egyértelmű jelet küldött arra, hogy a nemzetközi közösség támogatja Ukrajna védelmét, míg Németország más utat választott. Az új korszakra jellemző technológiai újítások, mint a mesterséges intelligencia és drónok használata, új lehetőségeket nyújtanak Ukrajna számára, hogy megerősítse haderejét és védelmi stratégiáját.