Budapesten elképesztő mértékben nőtt a gyorshajtók száma az újonnan telepített kamerák hatására. November elején a fővárosban összesen 26 új traffipaxot állítottak üzembe, amelyek 47 sáv sebességét figyelik. Érdekesség, hogy a korábbi tervek szerint sokkal több sebességmérő kamera kihelyezése volt várható, de a releváns tapasztalatok holtpontra juttatták a folyamatot.

A főpolgármesteri hivatal tájékoztatása szerint a Közlekedésbiztonsági Stratégia keretében a főváros tervezi további sebességmérők és edukációs célú (tehát nem büntető) eszközök kihelyezését is. A tervezett intézkedések részletes áttekintésére fél év múlva kerül sor, ahol a tapasztalatokat figyelembe véve döntik el, hol szükséges a kamerák további telepítése.

Fontos megemlíteni, hogy a sebességmérő kamerák telepítése és karbantartása nem önkormányzati feladat, viszont a Fővárosi Önkormányzat magára vállalta, hogy a Fővárosi Rendészeti Igazgatósággal együtt működve 26 budapesti helyszínen telepít kamerákat.

A novemberi traffipax telepítéseit megelőzően a főváros vezetése megfigyelte a balesetek alakulását, ami különösen indokolttá tette az új radarok felállítását. Tavaly februárban egy ittas olasz autós tragikus balesetet okozott a Harminckettesek terénél, míg az Árpád hídi nyári baleset szintén figyelemfelkeltő volt a városvezetés számára.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) adatai szerint az elmúlt évtizedben közel 500 ember vesztette életét Budapest útjain. A főváros közlekedése sokkal veszélyesebb, mint más, hasonló méretű városokban, például Bécsben, ahol az arányok ötször kedvezőbbek.

A budapesti városvezetés célja, hogy csökkentse a balesetek számát. A Közlekedésbiztonsági Stratégiában kitűzött cél, hogy 2030-ra 50%-kal, míg 2050-re nullára csökkentsék a közúti közlekedés halálos áldozatainak számát. Az új traffipaxok bevezetése tehát nem csupán a sebességellenőrzésről szól, hanem egy átfogóbb közlekedésbiztonsági program részeként értelmezendő.