A legfrissebb hírek szerint Szombat este Amszterdamban a Hollandia–Magyarország labdarúgó Nemzetek Ligája-mérkőzés kezdetén a magyar válogatott egyik edzője, Szalai Ádám, súlyos állapotba került. A játékot feszülten állították le, és orvosi beavatkozásra volt szükség. A korábbi 86-szoros válogatott labdarúgót kórházba szállították. Az első jelentések szerint újra kellett éleszteni, de később holland lapok arról számoltak be, hogy epilepsziás rohama volt. Szalai Ádám az eset után már a kórházból posztolt közösségi oldalára, és a következő nap már a csapattal együtt térhetett haza.

Marco Rossi, a csapat szövetségi kapitánya, a hétfői tájékoztatóján megerősítette, hogy Szalai jobban van, de nem tartózkodik a csapat közelében, hanem családi körben pihen. Az egészségügyi állapotáról később tájékoztat majd, ha megfelelőnek tartja.

Ilniczky Sándor neurológus kifejtette, hogy az epilepsziás rohamok mögött különböző okok állhatnak, és az epilepszia két fő csoportra osztható: az egyik genetikailag öröklődő, a másik szerzett vagy tüneti epilepszia, amely valamilyen idegrendszeri betegség következménye. Szalai Ádám esetében korábban, 2021-ben agyműtétet végeztek el rajta, ami hatással lehetett az állapotára. A neurológus hangsúlyozta, hogy a stressz nem kiváltó ok, sokkal inkább az alváshiány és bizonyos gyógyszerek használata.

Az epilepsziás rohamok különböző formái léteznek, a legismertebb a nagy roham, amely súlyos következményekkel járhat, mint az eszméletvesztés vagy a sérülések. Ilniczky Sándor figyelmeztetett, hogy ha már kialakul a roham, azt megállítani nem lehet, és a beteget meg kell óvni a lehetséges sérülésektől, például az eleséstől vagy a fulladástól.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az epilepsziás betegek gyakran titkolják állapotukat, ami jogi következményekkel járhat: például nem vezethetnének autót vagy nem tölthetnének be bizonyos munkaköröket. A titkolózás miatt sokan nem keresnek megfelelő kezelést, ami hosszú távon súlyosbíthatja az állapotukat. Az orvosi közösség számára fontos, hogy a betegek nyíltan beszéljenek a betegségükről, hogy megfelelő támogatást kapjanak.