Nincs olyan, hogy káros víz – állítja Balogh Péter, a nagykörűi gazdálkodó, aki szenvedélyesen harcol a Tisza védelméért és megújulásáért. Balogh Péter, geográfus és a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnöke hangsúlyozza, hogy a vízpolitika Magyarországon elengedhetetlen, és elutasítja azt a gondolatot, hogy a víz problémát jelentene. Szerinte a gond a helytelen tájhasználatban rejlik, amely már 150 éve hatással van a mezőgazdaságra.

Balogh Péter nem csupán egy tudós, hanem a vízvédelmi mozgalom egyik fontos alakja. A 2022-es pusztító aszály után sikerült életre keltenie a civil vízmozgalmat, amely a vízvisszatartás és a tiszai ökoszisztéma megóvására fókuszál. "Nincs káros víz, csak helytelen tájhasználat!" - mondja. Például az árvizeknek is van szerepe a természetes ökoszisztémában, és fontos lenne megtalálni a helyüket a tájban, nem pedig elkerülni őket.

A nagykörűi Tisza partján sétálva Balogh Péter kifejti, hogy a mezőgazdasági gyakorlatokat meg kell reformálni ahhoz, hogy a táj egészséges maradhasson. Az elmúlt évtizedekben megfigyelt kiszáradási folyamatok nem csupán a szélsőséges időjárás következményei, hanem az emberi tevékenységek eredményei is. "Miért nem tudjuk visszaengedni a vizet arra a helyre, ahonnan elvettük?" - kérdi.

A geográfus 1997 márciusában kezdett tudományos alapon foglalkozni a vízhelyzettel, és azóta fáradhatatlanul dolgozik a változásokért. Tanulmányai során felfedezte, hogy a Tisza korábban egy természetes ártérrel rendelkezett, amelyet az ember mechanikus szabályozással alakított át. Ennek következményeként sok terület kiszáradt, és a híres alföldi ökoszisztéma veszélybe került.

Balogh Péter 2022 szeptemberében a Vízi Választó konferenciát szervezett, ahol a szakértők közösen beszéltek a vízválság megelőzéséről és a vízvisszatartás fontosságáról. Az esemény demonstrálta, hogy a vízpolitika nem csupán egy környezetvédelmi kérdés, hanem a mezőgazdaság jövője is múlik rajta. A rendezvényre sok neves szakember érkezett, de a kormányzat nem képviseltette magát.

A vízválság nem csupán helyi szinten érezteti hatását. Az aszályos években világossá vált, hogy a talajvíz tartalma évente csökken, és ez hosszú távon kedvezőtlen hatásokkal jár a mezőgazdaság és az ökoszisztéma számára. Az éghajlatváltozás és más tényezők csak tovább súlyosbítják a helyzetet, mely arra figyelmeztet, hogy sürgősen cselekedni kell.

A jövő útja a megfelelő vízgazdálkodásban rejlik, és Balogh Péter bátorsága és elkötelezettsége arra irányítja a figyelmet, hogy a víz valódi értéke nem az, hogy elkerüljük a problémákat, hanem hogy értő módon használjuk fel azt a természet érdekében. Balogh Péter tehát nem csupán harcos, hanem az élő Tisza megmentésének szószólója is.