A nyugdíjszámítás szempontjából kulcsfontosságú a valorizációs szorzószámok meghatározása, különösen azok számára, akik 2025 első két hónapjában kívánják benyújtani nyugdíjigénylésüket. Számukra a végleges nyugdíjösszeg megállapításának határideje a rendelet megjelenését követő 15. napon jár le, addig nyugdíjelőlegben részesülnek.

A nyugdíj összegét két fő tényező befolyásolja: a szolgálati idő hossza és a nettó életpálya átlagkereset. Az 1988 óta szerzett nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó szorzóval korrigálják a valorizáció során, hogy a nyugdíjba vonulást megelőző év átlagkereseti szintjének megfelelően alakítsák ki.

Sokan aggódnak, hogy egyre kevesebbet ér a nyugdíj. A friss nyugdíjasok számára a nyugdíjkifizetések eleinte még az országos nettó átlagkeresethez igazodnak, de már a második évtől kezdve csökken a nyugdíj relatív vásárlóereje. Ennek egyik oka az, hogy a nyugdíjak emelését csak az infláció mértéke alapján végzik, miközben a bérnövekedés gyakran meghaladja az inflációt.

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi rendszer hátrányos a nyugdíjasok számára, mivel a későbbi igénylés esetén is magasabb lehet a nyugdíj összege hasonló életpályák mellett. Számos országban már alkalmazzák a svájci indexálást, amely megoldást jelenthetne. Ezzel az átlagnyugdíj 2025-ben akár 300 ezer forintra is nőhetne a jelenlegi 242 ezer forintról.

Fontos lenne a valorizációs korrekció és a szolidaritási korrekció beépítése is a nyugdíjemelési rendszerbe, hogy a nyugdíjak vásárlóereje megőrizhető legyen. Az előre tervezett nyugdíjreformot azonban határozatlan időre elhalasztották, helyette egy részleges áfa-visszatérítési rendszert terveznek bevezetni októbertől a nyugdíjasok számára, ami egyelőre kérdéses hatékonyságú lehet.

Az embereknek érdemes figyelemmel kísérniük a változásokat, mivel a nyugdíjrendszer jövője sokakat érint, és a nyugdíjas lét biztosítottsága szempontjából rendkívül fontos lehet.