Orbán Viktor miniszterelnök 2022 végén bizakodóan nyilatkozott a 2025-ös magyar gazdaságról, kijelentve, hogy "nagyszerű éve" lesz az országnak. Azóta ez a kijelentés a kormányzati kommunikáció alapkövévé vált, sokan mémek formájában is szórakoztak rajta. Azonban, mielőtt megítélnénk, valóban teljesül-e ez a jóslat, érdemes felidézni, hogy 2023 végén a kormány korábban azt ígérte, hogy 2024 a növekedés éve lesz, de ez nem valósult meg – az ország a harmadik negyedévben technikai recesszióba süllyedt.

Amikor a sajtótájékoztatón elmondtuk, hogy ki a felelős a gazdasági növekedés elmaradásáért, Orbán Viktor határozottan kijelentette, hogy ez a kérdés helytelen. Hangsúlyozta, hogy a 2025-ös növekedésért a jelenlegi vezetésnek kell felelősséget vállalnia. Hozzátette, hogy kormányzati működésük középpontjában a konkrét célok megvalósítása áll, amelyeket közérdekű bizonyítékként nyújtanak be.

A politikai tét 2025-ben magasabb, mint 2024-ben, mivel a gazdasági teljesítmény döntő hatással lehet a 2026-os országgyűlési választásokra. A kormány Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert nevezte meg a gazdasági helyreállítás vezetőjének, akiről Orbán Viktor úgy nyilatkozott: "Olyan gazdasági csúcsminiszterre van szükség, aki képes a költségvetési eszközöket összehangolni."

Egy új, egységes pénzügyi tárca létrehozása is elősegíti a célok elérését, és Nagy Márton vállán óriási nyomás nehezedik, hogy sikeresen vezesse a gazdaságot. A kormányfő szerint a 2026-os választások megnyerése érdekében a gazdasági növekedés nem csupán a kormány ígéreteire, hanem a tényleges életminőség javulására is szükség van.

A gazdasági elemzők előrejelzése szerint 2025-ben 2,6%-os növekedés várható, de a 3%-ot meghaladó mérték eléréséhez elengedhetetlen a kedvező külső feltételek biztosítása is. A német gazdaság lassulása is okozhat nehézségeket, hiszen az ország folyamatosan küzd a gyártási szektor válságával. Ez nemcsak a kereskedelmünket érintheti, hanem a magyar gazdasági teljesítményt is.

A gazdasági helyreállítás nem lesz zökkenőmentes, a vállalatok közötti piaci bizalmat elő kell segíteni, amelynek kulcsszerepe van a beruházások növelésében és a háztartások költekezési kedvének élénkítésében. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a munkaerőpiac megfeszített helyzete, a bérmegállapodások és a vállalati költségek emelkedése nagy kihívást jelentenek.

Emellett figyelembe kell venni a gazdasági diverzifikáció fontosságát is, hiszen ha egy-két szektor teljesítménye befolyásolja az egész gazdaságot, az a növekedést is negatívan érintheti. A jövő évi várakozások szerint a bérnövekedés tartósan és befolyásosan alakulhat, amely szintén kedvező hatást gyakorolhat a háztartások vásárlóerejére.

A kormány tehát 2025-re figyelmesen készül, hiszen egy stabil és egyensúlyos gazdaság ígérete nemcsak a politikai stabilitáshoz, hanem a lakosság elégedettségéhez is elengedhetetlen. Az igazi kérdés az, hogy vajon a kormány mennyire tudja valóban megvalósítani ezeket az ambiciózus terveket, és hogy a gazdasági növekedés érzékelhetően meg fog-e jelenni a mindennapi életben is.