Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a közelmúltban optimistán nyilatkozott Ukrajna lehetséges uniós csatlakozásának folyamatáról. Szerinte, ha a csatlakozási folyamat továbbra is ütemes és a szükséges reformokat végrehajtják, akkor akár 2030 előtt is megtörténhet a teljes jogú tagság. Az Európai Tanács 2023 Decemberi döntése lehetővé teszi, hogy tárgyalások induljanak Ukrajnával és Moldovával az uniós tagságról.

Orbán Viktor március 15-én ünnepi beszédében megfogalmazta a figyelmeztetést: „Egy évvel ezelőtt azt kérdeztük, hogy hajlandóak vagyunk-e meghalni Ukrajnáért; most azt kérdezzük, hogy hajlandóak vagyunk-e belerokkanni Ukrajna csatlakozásába.” A magyar kormány felméréseket ígér Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban, hiszen Orbán világosan kijelentette, hogy „Unió, de Ukrajna nélkül”.

A Bruegel Intézet 80 oldalas elemzése alapján Ukrajna uniós csatlakozása gazdasági szempontból nem jelentené a legrosszabb esetben elviselhetetlen terhet a tagállamok számára. Tény, hogy az ukrán gazdaság jelenleg jelentős lemaradásban van, ez a háború következményeként még tovább romlott. Ugyanakkor az újjáépítés lehetőségei új gazdasági perspektívákat teremthetnek. Az EU közös agrárpolitikája keretében Ukrajna 85 milliárd eurót kaphat, míg az alternatív forgatókönyv csökkentést is prognosztizál. A háború előtti állapotokhoz viszonyítva Ukrajna 32 milliárd eurós kohéziós támogatást kapott volna, ami egy másik forgatókönyv szerint 27 milliárd euróra csökkenne.

Ukrajna integrációja a közösségbe a magyar gazdaságra is drámai hatással lenne. A Külgazdasági Intézet becslése szerint a tagság 48,1 milliárd eurós terhet jelentene Magyarország számára ötéves időtartamban. Ráadásul a magyar mezőgazdaság jelentős forráskiesést szenvedne el, hiszen a meglévő uniós források átcsoportosítása miatt még kisebb részesedést kapnának a magyar gazdák is. Ukrajna hatalmas mezőgazdasági kapacitásai miatt a támogatások jelentős átcsoportosítása várható, amely a magyar mezőgazdaság 1,68 milliárd eurós elvonásához vezetne.

Siklósi Péter, a Külgazdasági Intézet vezető kutatója a politikai következmények fontosságára is felhívta a figyelmet. Ukrajna uniós csatlakozása teljesen új politikai viszonyokat teremtene az EU-ban, hiszen az új tagország bevonása a szavazati arányok átalakításához vezetne. Továbbá, felmerül a kérdés, hogy ki fogja finanszírozni Ukrajna újjáépítési költségeit, a davosi fórumon is hangsúlyozták, hogy ez Európára hárulhat.

A csatlakozási folyamat lehetséges előnyeit egyes politikai körök is hangsúlyozzák, azonban mérlegelni kell a hátrányokat és a már régóta tárgyalás alatt álló nyugat-balkáni országok jogos elvárásait is. Az EU szempontjából a költségek várhatóan 111-137 milliárd euróra rúghatnak, a pontos számok a konfliktus helyzetétől függenek. A jelenlegi háborús állapotok és területi viták tisztázása nélkül nehéz konkrét előrejelzéseket tenni a jövőről.