Nem áll jól a magyar ipar helyzete, különösen az akkumulátorgyártás terén, amely az elmúlt hónapokban jelentős visszaesést mutatott. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint januárban az ipari termelés volumene 3,9%-kal maradt el az előző év azonos időszakától, sőt a 2021-es év átlagát már egy éve nem tudja elérni. Ezen belül az akkumulátorgyártás volumene gyakorlatilag megfeleződött az elmúlt egy évben.

A KSH januári statisztikái rávilágítanak, hogy a feldolgozóiparon belül a legnagyobb csökkenést, mintegy 30%-os visszaesést, a villamos berendezések gyártása szenvedte el. Ezen belül az akkumulátorok gyártásának volumene 46%-kal csökkent éves összevetésben, a novemberi és decemberi 21%, illetve 51%-os visszaesést követően. A villamos berendezések gyártásának termelési értéke is 2022 közepi szintre zuhant.

Magyarország az elmúlt években jelentős beruházásokat vonzott az akkumulátorgyártás területére, kiemelt kormányzati cél pedig, hogy az ország az európai piac egyik meghatározó szereplőjévé váljon. A 2022 végén életbe lépett Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030 célja, hogy hazánk Németország után az európai lítiumion-akkumulátorgyártás legnagyobb központja legyen.

A piacon új, még nagyobb gyárak, valamint beszállítók jelennek meg, azonban az akkumulátorgyártás részesedése már a teljes ipari teljesítmény felét meghaladja, így ennek ingadozása jelentős hatással van az ipar egészére.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még 2025 februárjában arról beszélt, hogy Magyarország GDP-arányos akkumulátorexportja meghaladja az 5%-ot, és az uniós akkumulátorgyártási kapacitás 17-18%-át, valamint a termelési érték 26%-át teszi ki.

Sajnos a statisztikák aggasztó képet festenek, hiszen a rendelések állománya is csökkenő tendenciát mutat: a feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek volumene januárban 2,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Az exportpiacok sem kecsegtetnek sok jóval. Az európai akkumulátorgyártás számos kihívással néz szembe. A keresleti gondok már most is érzékelhetők: a globális akkumulátorgyártási kapacitás 2025-re várhatóan 7,9 TWh-ra nő, míg a kereslet csupán 1,6 TWh-ra becsülhető, ami túlkínálathoz és alacsony árakhoz vezethet, ezzel nehezítve az európai gyártók versenyképességét.

A pénzügyi nehézségek is sújtják a gyártókat. Például a svéd Northvolt, amelyet Európa akkumulátorgyártásának reménységeként emlegettek, csalódást okozott. Ezen kívül az ázsiai gyártók dominanciája is korlátozza az európai szereplők mozgásterét.

A magyar akkugyártás helyzete még mindig bizonytalan. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a hónapok folyamán sikerülhet-e növekedést elérni, és hogy a járműgyártás és az elektronikai ipar, mint két legnagyobb exportorientált ágazat, milyen eredményeket produkál. Jelenleg úgy tűnik, hogy éves összevetésben a visszaesés valószínűleg továbbra is tart.

A koreai akkumulátorgyártók, mint az SK Innovation és a Samsung SDI, akik már működő gyártóüzemekkel rendelkeznek Magyarországon, súlyos megrendelési nehézségekkel küzdenek. Számos korábban leszerződött rendelést visszamondtak, ami komoly kihívásokat állít az iparág elé.

Érdekes módon az elektromos autók eladásai Európában tavaly összességében nem estek drámai mértékben, inkább stagnáltak, február elején volt némi visszaesés, de az éves adatok alapján a kereslet nem zuhant olyan mértékben, hogy az a magyarországi akkumulátorgyártás visszaesését teljes mértékben megmagyarázná. Török Zoltán elemző szerint a jelenlegi helyzetet részben az is befolyásolja, hogy Magyarországon csupán két-három nagy gyár működik, amelyek két koreai gyártóhoz kötődnek.

Ha a kínai gyártók belépnek a magyar piacra, lehetőség nyílhat egyfajta egyensúlyozásra az iparágon belül. Ha előre tekintünk, egyértelmű, hogy az autóipar, az elektromos berendezések gyártása, valamint az akkumulátorgyártás egyre nagyobb részesedést fog képviselni a magyar ipar teljesítményében is, ami jelentős kockázatokat hordoz magában a Raiffeisen elemzője szerint.

Bár a piac bővülésével egyre több vállalat lép be, ami tompíthatja az egyes cégek gyengélkedésének hatását, maga az ágazat továbbra is erősen kitett lesz a gazdasági ciklusoknak. Ez a függőség hosszú távon meghatározó tényező lehet a magyar ipar stabilitása szempontjából.