Oroszország elkezdte felhasználni a befagyasztott külföldi eszközöket, miután több barátságtalan ország szankciókat léptetett életbe ellene – jelentette be Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter a Rosszija 1 televíziócsatornán. Sziluanov szó szerint azt mondta: "Ha a nyugati országok úgy döntöttek, hogy felhasználják eszközeinket és vagyonunkból érkező jövedelmeket, mi is megtesszük a megfelelő lépéseket."

A miniszter hozzátette, hogy sok nyugati befektető és vállalat forrásait befagyasztották Oroszországban. Kijelentette, hogy az ezekből a vagyonokból származó bevételeket éppen úgy fogják felhasználni, ahogy a Nyugat teszi az orosz vagyonnal. Ezzel párhuzamosan a RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Tanácsa februárban úgy határozott, hogy az EU-ban befagyasztott orosz vagyonból származó jövedelmeket külön kell kezelni, és külön számlákon kell tartani, ezzel biztosítva, hogy azok felhasználása ne legyen önkényes.

A Tanács október végén jóváhagyott egy körülbelül 35 milliárd eurós kölcsön folyósítását Ukrajnának, amelyet a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből fognak törleszteni. Ezzel egyidőben az ukrajnai háború kezdete óta az EU és a G7-országok Oroszország devizatartalékainak közel felét, mintegy 300 milliárd eurót fagyasztottak be. Ennek mintegy 200 milliárd eurója az EU területén található, főleg a belga Euroclear nevű elszámolóház számláin.

Érdekes módon az Euroclear tavaly közölte, hogy kilenc hónap alatt mintegy hárommilliárd eurót jövedelem formájában generált ezeknek a pénzösszegeknek a befektetéséből. Moszkva ezeket az intézkedéseket a republikánus emberek „lopásának” minősítette. Szergej Lavrov külügyminiszter figyelmeztetett arra, hogy Oroszországnak elméletileg lehetősége van arra, hogy ne térítse vissza a nyugati országok pénzét.

A helyzet az orosz gazdaság szempontjából kulcsfontosságú, sőt elemzők szerint potenciálisan veszélyes is, hiszen a háború okozta szankciók és a nemzetközi elszigeteltség közepette Oroszország gazdaságának stabilitása egyre inkább kérdésessé válik. Az Oroszország által hozott intézkedések következményei messzemenően hatással lehetnek nem csak a globális gazdaságra, hanem a világpolitikai helyzetre is, amely újabb feszültségeket okozhat a nemzetközi közösségben.