Az utóbbi években a jövevény fajok megjelenése drámai mértékben növekedett Magyarország vizeiben, megbolygatva az ökoszisztéma egyensúlyát és a táplálékláncot. Különösen aggasztó jelenség a különböző ázsiai, amerikai és ausztrál eredetű tízlábú rákfajok felbukkanása, melyek közül legutóbb már 31 fajt azonosították a hazai vizekben.

A jövevény fajok elterjedése gyakran közvetlenül az emberek felelőtlen viselkedésére vezethető vissza. Gyakori, hogy az akvakultúrákból elszöknek ezek az állatok, vagy gazdáik szabadon engedik őket, amikor már nem tartanak rájuk igényt. A gazdasági válságok, mint például a koronavírus világjárvány következtében bezárások miatt is nőtt az illegálisan okozott fajok száma.

A főváros körüli tavakba elengedett tarisznyarákok például nem várt következményeket hoztak, hiszen a hideg víz miatt a megjelent egyedek sokasága elpusztult, ami súlyos következményekkel jár az ökoszisztémára nézve. Weiperth András, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa elmondta, hogy a Duna mentén végzett felmérések során több mint 70 rákhalottat találtak, valamint 47 élő tarisznyarakot fogtak be.

Szomorú tény, hogy míg 1985 és 2014 között mindössze három idegenhonos rákfaj élt hazánk természetes vizeiben, addig az újabb mérések alapján mára számuk elérte a 31-et.

A jövevény rákok elterjedésével kapcsolatosan a szakemberek azt is megfigyelték, hogy a már korábban leírt fajok új hazai populációi is megjelennek. Például a márványrák nemcsak a természetes vizekben, hanem már Budapesten, a Rákos-patak területén is elterjedt.

Külön figyelmet érdemel a cseresznye garnéla esete is, amely 2022-ben jelent meg a Margitszigeten, és ezek a rákok robbanásszerűen terjedtek el a vizes élőhelyeken. Mára stabil állomány alakult ki a főváros számos pontján, ahol a helyi ökoszisztéma egyes elemeivel egy élőhelyet osztanak meg.

Az idegenhonos fajok nemcsak az ökoszisztémákra jelentenek veszélyt, hanem a természeti és mesterséges gátak, partfalak stabilitására is. A vörös mocsárrák, például, évente jelentős járatokat vájhat a vízfenékbe, ezzel károsítva a városi infrastruktúrát.

Weiperth András hangsúlyozta, hogy a vörös mocsárrákok megjelenésével a főváros körüli töltések állapota is romlik, ami már ementáli sajtra emlékeztet: "A töltések felszíne már nem hasonlít egy jól karbantartott töltésoldalra, hanem inkább az ementáli sajtra, tele járatokkal. "

Az idegenhonos rákfajok 'bűnlajstroma' tovább folytatódik, hiszen agresszív terjedésük révén képesek lehetnek a helyi őshonos élőlények kiszorítására is. A Hévizi-tóban található márványrák populáció például súlyosan veszélyezteti a védett lápi póc állományát.

A szakember arra figyelmeztetett, hogy jelenleg nincs egységes, bevált módszer a jövevény fajok kérdésének kezelésére, így a probléma egyre súlyosabbá válhat, ami érinti az egész ökológiai egyensúlyt hazánk vizeiben.